„Egy vihar közeledett felénk, a déli óceánokról, hatalmas erejével, sötét fellegeivel. A lég már tele volt az ő energiájával; még az acélos, hideg óceáni levegő is megremegett előtte. A hajó, mint egy parányi pont az óriási, dühöngő óceánon, készült szembenézni ezzel a természet erejével.”
Herman Melville, Moby Dick
Volt egyszer egy korszak, nem is olyan régen, amikor a zenehallgatás még nem pár kattintás volt a telefonon. Amikor a kedvenc dalod nem egy algoritmus által felajánlott playlistből ugrott elő, hanem ceruzával és türelemmel kellett „megdolgozni érte”. Ha te is
Egyszer régen, amikor az álmok és a valóság még kéz a kézben jártak, élt egy különleges nő, akit mindenki csak Hajnalfénynek nevezett. Nem azért, mert királynő lett volna, vagy mert hatalmas birodalom fölött uralkodott, hanem mert bárhová ment, a levegő
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent. Botjával a homokba rajzolt: egy ló alakját. Hosszú lábakat, lobogó sörényt, kecses nyakat. – Hogy lehet, hogy a lovak ilyen gyorsak és erősek? – töprengett magában. A Mesefa lombjai halkan megzörrentek.
