Egy nyári délutánon a vidéki kertben állt egy régi, kőből épített kút. Mellette egy vizes kutyus, egy vidám labrador, aki éppen megédesítette a forró napot. Ahogy kiszaladt a kertbe, a kút felé rohant, és beleugrott a friss, hideg vízbe. A boldogságtól úgy rázta a fejét, hogy a vízcseppek mindenfelé repültek, mint tündérmesékben a csillagszórók. A kutyus boldog volt, és a kút vize csillogott a napsütésben, mintha maga is mosolygott volna.
Apák napja – köszönet azoknak, akik apaként szeretnek
Van egy szeretet, amely nem mindig hangos. Nem mindig látványos. Nem mindig hosszú mondatokban vagy nagy vallomásokban érkezik. Néha csak egy aggódó pillantásban van ott. Egy fáradt mosolyban. Egy mozdulatban, amikor valaki megfogja a gyermeke kezét. Egy csendes jelenlétben, amely
