Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa tövében ült, lábát himbálva. A nap aranysárgán sütött át a lombokon, a levelek pedig halkan suttogtak, mintha titkokat mesélnének.
– Mesefa, mesélj ma is valami izgalmasat! – kérte Balázs lelkesen.
A fa egyik levele hirtelen felragyogott, mint egy csillag, majd lassan a kisfiú tenyerébe hullott. A levegő megremegett, a rét eltűnt, és Balázs már egy végtelen szavannán állt. Az állatok – zebrák, elefántok, majmok – izgatottan gyűltek össze egy hatalmas mezőn.
Valami nagy dolog készülődött.
A mező közepén egy karcsú, foltos gepárd sétált fel-alá, farkát suhogtatva.
– Én Gara, a szavanna leggyorsabb futója vagyok! – büszkélkedett hangosan. – Senki sem győzhet le futásban! Ma bebizonyítom!
Az állatok tapsoltak patáikkal és farok csapkodással.
De ekkor három fiú lépett elő fekete ninja ruhában. Könnyű cipőjükön csillogott a napfény. Ők voltak a ninja tanoncok: a legidősebbnek Tigris, a középsőnek Sárkány, a legkisebbnek pedig Róka volt a neve.
– Elfogadjuk a kihívást, Gara! – mondta Tigris határozottan. – De ez nem csak futás lesz.
Az állatok felzúdultak.
– Egy gepárd ellen? Ez lehetetlen!
– Ők emberek, nem is futnak olyan gyorsan!
Balázs azonban észrevette, hogy a ninja fiúk titokzatos felszereléseket rejtenek a ruhájuk alatt: köteleket, kis horgokat és apró homokzacskókat.
A pálya izgalmas volt: először egy sziklás kanyon, aztán egy magas homokdűne, végül egy sűrű akáciaerdő.
A cél pedig egy hatalmas baobabfa volt, amelynek törzse az ég felé nyúlt.
Mindenki a rajtnál gyűlt össze.
Balázs izgatottan kiáltott:
– Hajrá, ninja fiúk!
– Három… kettő… egy… RAJT!
Gara, mint a villám, kilőtt! A porfelhő mögötte mindent eltakart, és pillanatok alatt eltűnt a kanyon irányába.
A ninja fiúk viszont lassan indultak, szinte nyugodt tempóban.
– Mi lesz így? – csodálkozott Balázs.
Tigris visszaszólt mosolyogva:
– Várj, Balázs! A gyorsaság nem minden.
Első akadály: a sziklás kanyon
Gara hatalmas ugrásokkal szelte át a köveket, de néha megcsúszott egy-egy laza sziklán.
A ninja fiúk ekkor elővették kötelüket, és gyorsan felmásztak egy keskeny sziklaösvényre a sziklafal tetején. Ez sokkal rövidebb út volt.
Róka nevetve kiáltott le:
– Gyere fel, Gara! Innen még szebb a kilátás!
Gara morogva rohant tovább, de a fiúk már előrébb jártak.
Második akadály: a homokdűne
A gepárd lába mélyen besüppedt a laza homokba, mintha mocsárba ragadt volna.
– Ez nem tetszik… – morgott Gara.
A ninja fiúk viszont okosan a dűne keményebb oldalán futottak, lapos léptekkel, mint a pókok a falon.
Sárkány egy kis homokzacskót dobott maga elé, hogy biztosabban lépjen.
Most már egészen közel értek a gepárdhoz.
Harmadik akadály: az akáciaerdő
Gara ismét felgyorsult, de az alacsony ágak csapkodták az orrát, a tüskék karcolták a bundáját.
– Áú! – mordult bosszúsan.
A ninja fiúk viszont most mutatták meg igazi tudásukat.
Tigris egy gyors ugrással átfordult egy ág alatt.
Sárkány hason csúszott át egy keskeny résen.
Róka pedig bukfencezve suhant át a bokrok között.
Mint három fekete árnyék, úgy cikáztak a fák között.
Balázs a domboldalról szurkolt:
– Szuper, fiúk! Csak így tovább!
A baobabfa már látszott a domb tetején. A szél fütyült a füvön.
Gara utolsó erejével sprintelt, mancsa szinte nem is érintette a földet.
A ninja fiúk is felgyorsítottak, és együtt futottak a célig.
A fa egyre közelebb volt.
És végül…
a három ninja egyszerre nyújtotta előre a kezét, és megérintették a baobabfa kérgét.
Gara néhány pillanattal később érkezett, lihegve állt meg mellettük.
Csend lett.
Aztán a gepárd felnevetett.
– Ti nyertetek! – mondta vidáman. – Én gyorsabb vagyok… de ti okosabban futottatok.
Tigris megveregette Gara fejét.
– A gyorsaság ajándék – mondta. – De az okosság és az összefogás még erősebb.
Balázs boldogan tapsolt.
Ekkor a Mesefa levele újra felragyogott a kezében.
A szavanna lassan elmosódott, és Balázs ismét a Mesefa alatt ült.
A levelek halkan susogtak.
Mintha ezt mondták volna:
– Nem mindig a leggyorsabb nyer, hanem az, aki gondolkodik, barátokkal fut, és sosem adja fel.
Balázs felnézett a hatalmas fára, és elmosolyodott.
Mert tudta, hogy a Mesefa levelei még rengeteg történetet őriznek.
