“Ahol a valóság és a mese találkozik.”
Egy őszi napon Balázs a Mesefa tövében üldögélt. Színes levelek hullottak körülötte – piros, sárga, barna –, és úgy zizegtek a szélben, mintha mesélni akarnának valamit. – Ma sokat hallgattam az iskolában – sóhajtott Balázs. – De úgy érzem, nem
A nap lassan elbújt a szavanna horizontján, és a táj aranyból, narancsból és bíborból szőtt palástot öltött magára. A folyóparton Liana, az oroszlánlány ült mozdulatlanul. A szél finoman ringatta a magas fűszálakat, a madarak utolsó kört írták az égre, és
Egy esős délután Balázs a Mesefa tövében kuporgott. A felhők szürkén úsztak az égen, de a fa levelei mégis aranyzölden ragyogtak. – Ma minden szürke – sóhajtott Balázs. – Mintha semmi nem illene össze… mint amikor az emberek azt mondják:
