Az életkor egy olyan tényező, amely számos módon befolyásolja testünk működését és megjelenését. A kronológiai életkorunk, vagyis az, hogy hány évet éltünk, azonban nem mindig tükrözi pontosan testünk biológiai állapotát. Az emberek biológiai életkora, azaz a testük valós állapota és működése, jelentősen eltérhet a születési dátumuk alapján meghatározott életkortól. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen adatok és jelek mutatják meg valójában, hány éves a testünk.
Genetikai markerek
A genetikai markerek az egyik legpontosabb módszerek közé tartoznak a biológiai életkor meghatározásában. Az epigenetikai változások, különösen a DNS metilációs mintázatok, jól tükrözik a sejtek öregedését. Az epigenetikai órák, mint például a Horvath-óra, a DNS metilációs mintázatok alapján képesek megjósolni a biológiai életkort. Ezek az órák összehasonlítják a DNS bizonyos régióinak metilációs mintázatát az életkorral összefüggő adatbázisokkal.
Telomerek hossza
A telomerek a kromoszómák végein található védő „kupakok”, amelyek hossza az öregedéssel csökken. Minden sejtosztódáskor a telomerek rövidülnek, és amikor elérnek egy kritikus hosszúságot, a sejt már nem képes osztódni, ami sejthalálhoz vagy szeneszcenciához vezet. A telomerek hossza tehát egy másik fontos biológiai marker, amely tükrözi a sejtek öregedését és a biológiai életkort.
Metabolikus és hormonális jelek
A metabolikus folyamatok és a hormonális egyensúly is jelentős szerepet játszanak az öregedésben. Az inzulinérzékenység csökkenése, a pajzsmirigy hormonok változásai, valamint a nemi hormonok (például az ösztrogén és a tesztoszteron) szintjének csökkenése mind az öregedés jelei. A metabolikus szindróma, amely magában foglalja a magas vérnyomást, a magas vércukorszintet, a túlsúlyt és a magas koleszterinszintet, szintén összefüggésben áll az öregedéssel.
Fizikai teljesítmény és funkcionális tesztek
A fizikai teljesítmény is sokat elárulhat a biológiai életkorról. Az izomerő, a rugalmasság, a koordináció és az állóképesség mérése mind segíthet megállapítani, hogy valójában hány éves a testünk. Például a kézfogás erőssége egy egyszerű, de hatékony mutatója lehet az öregedésnek, mivel szoros összefüggést mutat az általános egészségi állapottal és a mortalitással.
Bőr és szövetek állapota
A bőr állapota, beleértve a ráncok, a bőr rugalmasságának és hidratáltságának vizsgálatát, szintén jelezheti a biológiai életkort. Az idő múlásával a kollagén és az elasztin, amelyek a bőr rugalmasságáért és szilárdságáért felelősek, leépülnek, ami ráncok és megereszkedett bőr kialakulásához vezet.
Immunrendszer
Az immunrendszer működése is fontos mutatója az öregedésnek. Az immunrendszer hatékonysága csökken az életkor előrehaladtával, amit immunosenescenciának nevezünk. Az immunrendszer állapotát mérhetjük például a fehérvérsejtek típusainak és arányainak vizsgálatával, valamint a gyulladásos markerek szintjének mérésével.
Szív- és érrendszeri egészség
A szív- és érrendszeri egészség szintén fontos mutatója az öregedésnek. Az artériák merevsége, a vérnyomás és a keringési rendszer működése mind jelezhetik a biológiai életkort. Az artériás merevség például az életkor előrehaladtával nő, és összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségekkel.
Mentális és kognitív funkciók
A kognitív funkciók, beleértve a memória, a figyelem és a problémamegoldó képesség, szintén öregedési mutatók. Az életkor előrehaladtával a kognitív funkciók romlása természetes folyamat, de a gyorsabb vagy lassabb kognitív hanyatlás jelezheti a biológiai életkort.
Mikrobiom
A bélmikrobiom összetétele és változatossága is összefüggésben áll az öregedéssel. Az egészséges és változatos mikrobiom hozzájárulhat a jobb egészséghez és lassabb öregedéshez, míg a csökkent változatosság és az egyensúly felborulása gyulladáshoz és különféle betegségekhez vezethet.
