Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis százlábú, akit Suri néven ismertek. Suri mindig gyorsan járt-kelt az erdőben, és híres volt arról, hogy minden ösvényt, titkos utat ismert. Egy nap azonban különös dolog történt: az erdő összes ösvénye köddé vált, és az állatok nem találták meg az utat a fészkükhöz vagy a táplálékhoz. Az erdő összezavarodott, és Suri elhatározta, hogy visszahozza az elveszett ösvényeket.
Egy este Balázs a Mesefa alatt ült, és a varázslatos könyvből Suri történetét hallgatta. A könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
„Suri elindult, hogy megtalálja az erdő titkos útjait. Útja során sok különleges állattal találkozott, akik segítettek neki. Az első barátja egy bölcs bagoly volt, akit Holdszemnek hívtak. Holdszem elmesélte neki, hogy az ösvények egy varázslatos ködben rejtőznek, amely csak akkor oszlik el, ha valaki tiszta szívvel és eltökéltséggel keresi meg.
Ahogy továbbhaladt, Suri találkozott egy gyors mókussal, akit Csúszkának hívtak. Csúszka segített neki megtalálni a ködhöz vezető utat, és elmesélte neki, hogy a köd csak akkor oszlik el, ha valaki szívből jövő kívánsággal közeledik hozzá.
Útközben Suri találkozott egy kíváncsi hangyával is, akit Mászónak hívtak. Mászó elmondta neki, hogy a varázslatos köd egy ősi fa gyökerei között rejtőzik, és csak akkor oszlik szét, ha valaki őszinte vággyal közeledik a fa árnyékában. Mászó segített Surinak megtalálni a helyes ösvényt, és együtt indultak el, hogy visszahozzák az erdő útjait.
Végül, hosszú és fáradságos út után, Suri megtalálta a varázslatos ködöt. Amikor Suri szívből jövő kívánságát elmondta, a köd feloszlott, és az erdő útjai újra láthatóvá váltak. Az erdő lakói mind csodálták Suri gyorsaságát és bátorságát.
Balázs, ahogy hallgatta a történetet, megértette, hogy néha a legbonyolultabb utak is egyszerűen megtalálhatók, ha szívből jövő elszántsággal keresünk. Suri története megtanította neki, hogy minden rejtély megoldható, ha elég kitartóak vagyunk.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
