Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis madár, akit Csipinek hívtak. Csipi imádta a magasba szárnyalni, és a szélben játszani a levelek között. Egy nap azonban különös dolog történt: a szél elcsendesedett, és az erdőt mozdulatlanság borította be. Az állatok aggódni kezdtek, hiszen a szél hozta nekik a friss levegőt és a természet dallamait. Csipi elhatározta, hogy megkeresi a szél forrását, és visszahozza a dallamot az erdőbe.
Egy este Balázs a Mesefa alatt ült, és a varázslatos könyvből Csipi történetét hallgatta. A könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
„Csipi elindult, hogy megtalálja a szél forrását. Útja során különleges állatokkal találkozott, akik segítettek neki. Az első barátja egy bölcs bagoly volt, akit Holdszemnek hívtak. Holdszem elmesélte neki, hogy a szél egy varázslatos hegycsúcsról ered, és csak azok találhatják meg, akik szívből jövő kívánsággal keresik.
Ahogy továbbhaladt, Csipi találkozott egy fürge szarvassal, akit Csillánynak hívtak. Csillány segített neki megtalálni az ösvényt, amely a hegyhez vezetett, és elmondta neki, hogy a szél csak akkor tér vissza, ha valaki tiszta szívvel kéri azt.
Útközben Csipi találkozott egy kedves kis vakonddal, akit Földinek hívtak. Földi elmesélte neki, hogy a szél egy ősi fa tetején rejtőzik, és csak akkor kezd el újra fújni, ha valaki igazán hisz a természet erejében. Együtt indultak el, hogy megtalálják a szél forrását.
Végül, hosszú és fáradságos út után, Csipi megtalálta a varázslatos hegycsúcsot, ahol a szél újra feltámadt. Amikor Csipi szívből jövő kívánságát elmondta, a szél ismét megindult, és az erdő megtelt dallamos fuvallatokkal. Az állatok mind csodálták Csipi bátorságát és eltökéltségét.
Balázs, ahogy hallgatta a történetet, megértette, hogy a legnagyobb erő a természetben és a szívünkben rejlik. Csipi története megtanította neki, hogy a szél, mint a kívánságok, akkor válik valóra, ha tiszta szívvel kérjük.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
