„Egy vihar közeledett felénk, a déli óceánokról, hatalmas erejével, sötét fellegeivel. A lég már tele volt az ő energiájával; még az acélos, hideg óceáni levegő is megremegett előtte. A hajó, mint egy parányi pont az óriási, dühöngő óceánon, készült szembenézni ezzel a természet erejével.”
Herman Melville, Moby Dick
Volt egyszer egy kislány, akit Lénának hívtak. Léna imádta a tavaszt, amikor minden virág illatozott, és a szél is mintha mosolyogva simította volna végig a mezőt. De volt egy apró domb, ahol soha semmi nem nőtt. A föld ott mindig
Az öreg halász minden reggel ugyanarra a padra ült, a tengerparti sétány legszélére. A szél mindig megcibálta a kabátját, a hullámok pedig szinte a lábáig nyúltak. Mellette, összegömbölyödve, ott szuszogott a kutyája – Bodri, a hű társa. Nem beszéltek, nem
Egy szelíd, napsütéses délutánon Balázs a Mesefa árnyékába húzódott. A levelek finoman susogtak a szélben, és a fa mély, zengő hangon megszólalt: – Balázs, ma egy különleges történetet hoztam neked. Szavannákon, napsütötte dombok között játszódik, ahol a fű aranyszínűen ring,
