Egyszer régen, egy bájos faluban, amely hegyekkel és régi kőházakkal volt körülvéve, különleges esemény készülődött: a karácsonyi éjszakai vásár. Az utcákon és udvarokon már sötétedett, de a falu központi udvarát fények és színek varázslatos kavalkádja töltötte meg. A fák ágain színes fényfüzérek lógtak, a levegőben pedig forralt bor és sült gesztenye illata keveredett a frissen hullott hó hűvös illatával.
Az udvaron, egy kis lámpás fényénél, egy tízéves kislány sétált édesanyjával. A kislány neve Anna volt, és ez volt az első alkalom, hogy együtt látogatták meg az éjszakai karácsonyi vásárt. Anna csodálattal nézte a színes standokat, amelyek roskadásig voltak díszített kézműves karácsonyi ajándékokkal, mézeskalács figurákkal, selyem szalagokkal és csillogó gömbökkel. Az édesanyja, aki piros kabátot és vastag sálat viselt, szeretetteljes mosollyal figyelte, ahogy lánya lelkesen futkos egyik standtól a másikig.
A háttérben a falu zenészei csendes karácsonyi dallamokat játszottak, a hangszereik hangja betöltötte az éjszakai levegőt, és az ünnep hangulatát mindenki szívébe belopta. Anna megállt egy standnál, ahol kézzel készített gyertyák világítottak. Az édesanyja leguggolt mellé, és gyengéden megsimogatta a lány haját. „Ez a karácsony különleges lesz, Anna” – mondta csendesen, és átkarolta lányát. Anna szeme csillogott a vásár fényeitől és az ünnepi varázslattól.
Körülöttük a vízfestékes táj életre kelt; a színek – a pirosak, zöldek és aranyok – táncoltak a lámpások fényében, mintha megannyi csillag hullott volna alá az égből. A vásárosok vidáman kínálták portékáikat, a forró italok gőze körbe lengte a bódékat, és az emberek meleg, szeretetteljes beszélgetéseket folytattak. Az udvar maga volt a karácsony szíve.
Anna édesanyjával kézen fogva sétált tovább, míg meg nem álltak egy kicsiny bódénál, ahol szalmából készült apró díszeket árultak. Az édesanya megvásárolt egy szív alakú díszt, és mosolyogva Anna kezébe adta. „Ez legyen a mi közös emlékünk” – mondta. Anna szorosan magához ölelte a díszt, és tudta, hogy ez a pillanat örökre megmarad benne.
Az éjszakai vásár forgataga tovább folytatódott, a fények és színek ünneplő kavalkádja között Anna és az édesanyja boldogan sétáltak, megélve a pillanat varázsát. A kis falu udvarán a karácsony nemcsak az ajándékokról és fényekről szólt, hanem arról is, hogy együtt voltak, osztoztak az ünnep csodájában és az apró pillanatok meghitt szépségében.
