Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis mókus, akit Csillának hívtak. Csilla az erdő leggyorsabb mókusa volt, és gyakran játszott a fák ágain, villámgyorsan szaladgálva. Egy nap a Nagy Fa azt suttogta neki, hogy létezik egy Arany Dió, amely képes megadni azt, amit a szív leginkább kíván. Csilla kíváncsi lett, és elhatározta, hogy megtalálja a diót. De a Nagy Fa figyelmeztette: az Arany Dió csak annak nyílik meg, aki nemcsak gyorsasággal, hanem bölcsességgel, kitartással és szívből jövő jó szándékkal keresi.
Amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang elkezdte Csilla történetét.
„Csilla gyorsan nekivágott az útnak, de az első próba, amivel szembesült, a türelem próbája volt. Egy hosszú ágon kellett végighaladnia, amely lassan mozgott, mint egy himbálózó híd. Csilla türelmetlenül próbált átrohanni rajta, de az ág mindig megbillent, és veszélyesen inogni kezdett. Ekkor megállt, mély levegőt vett, és lassan, óvatosan lépdelt tovább, amíg végül biztonságosan átért. Megértette, hogy néha a lassú, megfontolt lépések a legbiztosabbak.
A második próba a segítőkészség próbája volt. Egy kicsi, elesett nyuszi feküdt a földön, akinek megsérült a lába, és nem tudott eljutni az otthonához. Csilla, ahelyett hogy tovább rohant volna, segített a nyuszinak elérni a családját. A nyuszi hálásan nézett rá, és a fák között átszűrődő fény egy pillanatra aranysárgán ragyogott.
A harmadik próba az önismeret próbája volt. Az Arany Dió egy magas fa tetején, egy szűk ágvégén rejtőzött. Csilla villámgyorsan felmászott, de amikor közelebb ért, meglátta a dióban saját tükörképét. Ekkor rájött, hogy az igazi kívánsága nem egy csillogó dió, hanem az, hogy segítsen másokon és békét hozzon az erdőbe. Ahogy ezt megértette, a dió ragyogni kezdett, és megnyílt előtte.
Az Arany Dió nem varázsolt csodákat, de megmutatta Csillának, hogy a legnagyobb kincs a szív tisztaságában és a jó szándékban rejlik. Visszatérve az erdőbe, mindenki láthatta a fényes ragyogást, amely Csilla szívéből áradt.
Csilla története megtanította Balázsnak, hogy az igazi kincs nem a gyors siker vagy a csillogó díjak, hanem a megfontoltság, a segítőkészség és a belső tisztaság.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
