Egy szép tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a langyos szellő megsimogatta az arcát. A varázskönyv lapjai halkan susogtak, majd fényleni kezdtek, és egy új mese tárult fel előtte:
– Egy kis faluban, ahol a háztetők pirosan ragyogtak a napsütésben, és az utcák macskakővel voltak kirakva, élt egy különleges cica, akit Mázlinak hívtak. Mázli nem volt hétköznapi macska – mindig ott termett, ahol szükség volt egy kis szerencsére.
A falusiak úgy tartották, hogy ha Mázli megjelent a küszöbükön, aznap valami jó dolog fog történni. Volt, aki friss kenyeret sütött és épp időben vette ki a kemencéből, mások megtalálták egy elveszett ékszerüket, amit már régóta kerestek. Egy kisfiú, Marci, egyszer épp Mázlit simogatta, amikor megtalálta kedvenc játékmackóját, amit hetek óta elveszettnek hitt.
Egyik reggel az egész falu izgatottan készülődött a tavaszi vásárra. A főtéren már álltak a színes bódék, a pékségből fahéjas sütemény illata szállt, és a kézművesek kipakolták a portékáikat. Marci édesanyja egy gyönyörű hímzett kendőt készített, amit el akart adni a vásáron, de egy óvatlan pillanatban a kendő leesett a földre és elsodorta a szél. Hiába keresték, sehol sem találták.
Mázli ekkor előlépett, felemelte a farkát, és lassan elindult a főtér macskaköves útján. Marci és az anyukája követték. A macska megállt egy kis faasztal mellett, ahol egy idős néni árult gyönyörű kosarakat és hímzett terítőket. És ott, az egyik kosár szélén, ott volt az elveszett kendő.
– Ó, hát ez a tiétek? – kérdezte kedvesen a néni. – A szél idefújta, és gondoltam, megőrzöm, hátha valaki keresi.
Marci édesanyja hálásan vette vissza a kendőt, és megsimogatta Mázli fejét.
Balázs elmosolyodott, ahogy becsukta a varázskönyvet. A Mesefa susogva megszólalt:
– Néha a szerencse nem más, mint a jó szándék és a figyelmesség, amit másoknak adunk. És néha egy kis cica is segíthet, hogy észrevegyük a világ apró csodáit.
Balázs aznap eldöntötte, hogy másnap ő is segít valakinek, mert tudta, hogy a szerencse nemcsak Mázli kiváltsága – mindenkiben ott lakozik.
