Amikor aszályról beszélünk, általában a kiégett földek, repedezett talaj és kiszáradt növények jutnak eszünkbe. De van egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb jelenség is: a légköri aszály. Ez nem a klasszikus értelemben vett vízhiány – sokkal inkább egy láthatatlan, de érezhető szárazság, ami a levegőben bujkál, és komolyan befolyásolja a növények, állatok és emberek életét is.
Mi az a légköri aszály?
A légköri aszály akkor alakul ki, amikor a levegő páratartalma tartósan alacsony, a hőmérséklet magas, és a szél is fokozza a párolgást. Ilyenkor a talajban még lehet víz, de a növények nem tudnak elegendő nedvességet felvenni, mert a levegő olyan gyorsan „kiszívja” belőlük a vizet, hogy nem tudják pótolni.
Ez olyan, mintha egy növény egy hatalmas hajszárítóban állna – nem elég csak az öntözés, ha a levegő is folyamatosan szárítja.
Miben különbözik a klasszikus aszálytól?
A hagyományos aszály a talajvíz hiányával függ össze – egyszerűen nincs elég csapadék, hogy feltöltse a talajt. A légköri aszály viszont a levegő állapota miatt jelent veszélyt, még akkor is, ha előtte esett az eső.
A két jelenség egymást is erősítheti, de a légköri aszály sokszor hamarabb észrevehetetlenül jelenik meg, és komoly károkat okoz, mielőtt a klasszikus szárazság láthatóvá válna.
Miért veszélyes?
• A növények gyorsabban hervadnak, még ha a föld nem is tűnik teljesen kiszáradtnak.
• Az állatok víz- és árnyékigénye nő, stresszesebbé válnak.
• A termésmennyiség csökken, mert a virágzás és termésképzés alatt nagyobb a vízfelhasználás.
• A tűzveszély nő, mert minden kiszárad – még akkor is, ha esett korábban.
• Az emberekre is komoly hatással lehet: A tartósan alacsony páratartalom és a meleg, száraz levegő kombinációja számos kellemetlen tünetet és egészségügyi panaszt okozhat.
• Légúti problémák: A nyálkahártyák kiszáradása miatt gyakori lehet a torokkaparás, köhögés, orrdugulás vagy épp orrvérzés. Az asztmás és allergiás embereknél fokozódhatnak a tünetek.
• Bőrszárazság és irritáció: A bőr könnyen kiszárad, hámlik, viszkethet – főleg idősek, gyerekek és érzékeny bőrűek esetében.
• Fejfájás, koncentrációzavar, fáradtság: A vízhiányos szervezet kimerültebbé válik, a hőstressz pedig ingerlékenységet, fejfájást okozhat.
• Fokozott folyadékigény: A szervezetnek több vízre van szüksége, különösen, ha fizikai munkát végzünk vagy sportolunk. A kiszáradás gyorsabban következhet be, mint gondolnánk.
Ezért fontos, hogy a nagy meleg és száraz levegő idején fokozottan figyeljünk a hidratálásra, árnyékban tartózkodásra, megfelelő öltözetre, valamint a lakás párásítására, ha szükséges.**: fejfájás, fáradtság, kiszáradás érzése, ingerlékenység. A rendkívül alacsony páratartalmú, meleg levegő száríthatja a nyálkahártyát és a bőrt, fokozva a légúti panaszokat, különösen az idősek és a kisgyermekek körében. még ha a föld nem is tűnik teljesen kiszáradtnak.
• Az állatok víz- és árnyékigénye nő, stresszesebbé válnak.
• A termésmennyiség csökken, mert a virágzás és termésképzés alatt nagyobb a vízfelhasználás.
• A tűzveszély nő, mert minden kiszárad – még akkor is, ha esett korábban.
Hogyan védekezhetünk ellene?
A légköri aszály elleni védekezés nem mindig egyszerű, de léteznek hatékony megoldások:
• Talajtakarás (mulcsozás): megőrzi a talaj nedvességét, csökkenti a párolgást.
• Mérsékelt öntözés, a reggeli órákban: így kevesebb víz párolog el.
• Szélvédő fasorok, sövények telepítése: csökkentik a kiszárító szelek hatását.
• Aszálytűrő növényfajták ültetése: jobban bírják a levegő szárazságát.
A levegőn is múlik minden
A klímaváltozás hatására a légköri aszályok egyre gyakoribbá válnak. Fontos, hogy felismerjük, nemcsak az eső hiánya jelent problémát, hanem az is, ha a levegő túl száraz, túl meleg, túl szeles. Ez a fajta aszály alattomos – de ha időben észrevesszük, sokat tehetünk ellene.
