Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: Koni, a konténerszállító hajó

hajó

Egy szeles délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, a fák hajladoztak, mintha hullámok lennének, és a levelek zizegése olyan volt, mint a tenger morajlása. A varázskönyv lapjai ettől a gondolattól maguktól kinyíltak, és egy hatalmas hajó képe bukkant elő. A hajó neve Koni volt, és ő a világ egyik legkülönlegesebb utazója volt.

Koni, a konténerszállító hajó

Koni nem volt gyors, sem kecses. Nem repesztett a vízen, nem csinált hullámokat játékból, mint a vitorlások. Ő hatalmas volt és erős, fedélzetén konténerek százait cipelte – minden egyes dobozban egy-egy másik ország titkaival: játékok, könyvek, csokik, virágmagok, szerszámok és mesék.

De Koni különleges volt egy másik okból is. Emlékezett arra, amit vitt.

– Ez a kék konténer Dél-Afrikából jött, benne kézzel festett dobokkal – mesélte a darunak.
– Ez a piros innen indult, teli iskolatáskákkal – susogta a víznek.

Koni nemcsak vitt, hanem összekötött.

Az óceán néha viharos volt. A hullámok dühöngtek, a szél süvített, de Koni mindig nyugodt maradt. Ő beszélgetett a vízzel.

– Tudd, hogy én vigyázok mindenre rajtam – mondta. – A dobozokban nemcsak áru van, hanem remény is.

És a tenger, mintha értené, csillapodott körülötte. A sirályok a korlátján pihentek, a delfinek a nyomdokvizében ugrándoztak.

Egy nap egy apró, sárga konténert kellett elszállítania. Látszatra nem volt benne semmi különös, de belül egy egész iskolának szánt könyvek lapultak, mesék minden nyelven.

Amikor Koni megérkezett a kikötőbe, a gyerekek már ott vártak. A daru leemelte a konténert, és mikor az első könyvet kibontották, az egész tér megtelt nevetéssel. Koni ekkor úgy érezte, mintha ő maga is mesévé változott volna.

Koni nem ismert határokat. Országokat, nyelveket, zászlókat látott, de mindig ugyanazt vitte: kapcsolódást. Tudta, hogy a világ hatalmas – de egy hajóval egy kicsit kisebb lehet.

Balázs becsukta a könyvet, és csendben így szólt:

– Ha felnövök, lehet, hogy tengerész leszek. Vagy konténerszállító kapitány. Vagy csak valaki, aki figyel arra, mit visz magával – és kinek.

A Mesefa lombjai lágyan bólogattak.

Itt a vége, hajózz véle!

Hasonló cikkek

Egy kép, egy történet – 2025.07.21.

„Bőröm alatt mondatok vannak” Nem emlékezett már, mikor kezdődött. Talán amikor először mondták neki, hogy „ne légy túl hangos.” Talán amikor azt hallotta, hogy „ez nem neked való.” Vagy akkor, amikor elhitte, hogy csendben maradni könnyebb, mint magyarázni. Azóta minden

Tovább olvasom »