„Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – a képmutatás örök szimbóluma

Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű

A magyar közmondások egyik legszínesebb és legszellemesebb példája a „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” mondás.
Már a hangzása is mosolyt csal az ember arcára, de a mögöttes tartalom sokkal komolyabb, mint elsőre hinnénk.

Ez a közmondás az emberi képmutatás, álszentség, önkritikátlanság és következetlenség egyik legfrappánsabb kifejezője.
Nem véletlen, hogy a mai napig rendkívül gyakran használjuk, különösen vitás, konfliktusos helyzetekben — ráadásul rengetegen rákeresnek, hogy pontosan mit is jelent.

Szó szerinti jelentés

A mondás képi világa egyszerű, de nagyon szemléletes:

  • A bagoly, ami köztudottan nagy fejű madár, azt veti a kicsi veréb szemére, hogy az „nagyfejű” lenne — ami nyilvánvalóan képtelenség.

Tehát egy olyan valaki vádolja a másikat valamivel, amiben ő maga sokkal inkább érintett.

Átvitt, valódi jelentés

A közmondás lényege:
ha valaki más hibáját, tulajdonságát bírálja, miközben ugyanazzal (vagy még rosszabbal) maga is rendelkezik, az képmutató viselkedést tanúsít.

  • Képmutatás
  • Álszentség
  • Önkritika hiánya
  • Mások hibáztatása a saját hibáink elhallgatása mellett

Pontosan ezekre a helyzetekre vonatkozik a közmondás.

Miért ennyire népszerű?

Ez a mondás:

  • nagyon sokszor alkalmazható — hiszen emberek gyakran viselkednek így, tudatosan vagy akaratlanul.
  • erős vizuális kép — a bagoly és a veréb látványa könnyen megjegyezhető, könnyen idézhető.
  • szellemes, enyhén gúnyos hangulatú — humorral oldja a helyzetet, miközben komoly erkölcsi kritikát fogalmaz meg.

Ráadásul a közmondás vitás helyzetekben az egyik legtöbbször idézett szöveg kommentekben, közösségi médiában, családi vagy munkahelyi vitákban.

Nyelvi humor és stílus

A mondás ereje részben abból is fakad, hogy:

  • egyenlőtlen állatok jelennek meg benne (bagoly és veréb),
  • a helyzet abszurditása humoros,
  • a „nagyfejű” kifejezés is személyeskedő, kicsit sértő, ezért remek eszköz az önellentmondások kifigurázására.

Pszichológiai tanulság

A közmondás lélektani rétege is figyelemre méltó.
Az emberek hajlamosak:

  • saját hibáikat elbagatellizálni,
  • mások hasonló hibáit felnagyítani.

Ez egy védekező mechanizmus: így kevésbé kell szembenéznünk a saját gyengeségeinkkel.
Amikor valaki másban kritizál olyat, amiben maga is bűnös, az a saját lelkiismeretének leplezésére is szolgálhat.

A közmondás tehát önismeretre és következetességre is figyelmeztet: ha valakit kritizálunk, előbb vizsgáljuk meg, vajon mi magunk mennyire vagyunk hitelesek.

Kulturális párhuzamok

A gondolat egyetemes, más kultúrákban is léteznek hasonló mondások:

  • Angol: The pot calling the kettle black („a fazék mondja a kannára, hogy fekete”).
  • Francia: C’est l’hôpital qui se moque de la charité („a kórház gúnyolja a jótékonyságot”).
  • Német: Wer im Glashaus sitzt, sollte nicht mit Steinen werfen („aki üvegházban ül, ne dobálózzon kővel”).

Tehát világszerte ismert jelenség: az emberi képmutatás minden kultúrában jelen van.

A „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” közmondás:

  • az egyik legplasztikusabb magyar nyelvi kép,
  • humoros, de mély erkölcsi tartalommal bír,
  • mindennapokban rendkívül sok helyzetben alkalmazható.

Legfőbb tanítása:
Ha valakit kritizálunk, előbb nézzünk tükörbe. Ha pedig mást vádolunk, győződjünk meg róla, hogy mi magunk nem vagyunk ugyanazzal a hibával terhelve.

Egy kis önirónia és önvizsgálat sok képmutatástól megóvhatna minket – ezt az egyszerű, frappáns közmondás remekül emlékeztet erre.

Hasonló cikkek

Egy kép, egy történet – 2025.06.11

A part, ahol az idő elfelejtett járni – Egy történet a csillagfényes tengeröbölről A világ tele van helyekkel, amik túlságosan is zajosak, túlságosan is gyorsak. És néha az ember szíve úgy sóhajt: „Bárcsak lenne egy hely, ahol megállhatnék. Csak nézni.

Tovább olvasom »