Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis bogár, akit Csillának hívtak. Csilla mindig szerette az éjszakai kalandokat, amikor a csillagok fénye ragyogott az erdő fölött. Egy nap azonban különös dolog történt: az égen eltűntek a csillagok, és az erdő sötétségbe borult. Az állatok nyugtalanná váltak, mert a csillagok fénye vezette őket éjszaka. Csilla elhatározta, hogy megkeresi az elveszett csillagokat, és visszahozza a fényt az erdőbe.
Egy este Balázs a Mesefa alatt ült, és a varázslatos könyvből Csilla történetét hallgatta. A könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
„Csilla elindult, hogy megtalálja a csillagokat. Útja során különleges állatokkal találkozott, akik segítettek neki. Az első barátja egy bölcs teknős volt, akit Csillagnak hívtak. Csillag elmondta neki, hogy a csillagok fénye egy titkos réten rejtőzik, és csak akkor válik újra láthatóvá, ha valaki tiszta szívvel keresi.
Ahogy továbbhaladt, Csilla találkozott egy fürge hangyával, akit Szorgosnak hívtak. Szorgos segített neki megtalálni az ösvényt, amely a rétre vezetett, és elmondta neki, hogy a csillagok fénye csak akkor ragyog fel újra, ha valaki szívből jövő kívánságot mond a rét közepén.
Útközben Csilla találkozott egy vidám szarvassal, akit Csillánynak hívtak. Csillány elmesélte neki, hogy a csillagok egy varázslatos fa árnyékában rejtőznek, és csak akkor válnak újra láthatóvá, ha valaki igazán hisz a jószívűség erejében. Együtt indultak el, hogy megtalálják a csillagokat, és visszahozzák a fényt az égre.
Végül, hosszú és fáradságos út után, Csilla megtalálta a varázslatos rétet. Amikor Csilla szívből jövő kívánságát elmondta, az ég újra felragyogott, és a csillagok visszatértek. Az állatok mind csodálták Csilla bátorságát és eltökéltségét.
Balázs, ahogy hallgatta a történetet, megértette, hogy a legnagyobb fények a legkisebb szívből fakadnak. Csilla története megtanította neki, hogy a tiszta szívű bátorság mindig visszahozza a fényt az életünkbe.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
