Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis róka, akit Hajnalfénynek hívtak. Hajnalfény kíváncsisága határtalan volt, és mindig igyekezett felfedezni az erdő minden zugát. Egy nap, amikor az erdő állatai arról beszéltek, hogy az Ezüstpatak különös módon kiszáradt, Hajnalfény elhatározta, hogy megtalálja a patak forrását, és visszaadja az életet az erdőnek. Az Ezüstpatak vize nemcsak táplálta a növényeket és az állatokat, hanem varázserővel is bírt, amely megőrizte az erdő békéjét.
Ezen az estén, amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a varázslatos könyv mesélni kezdte Hajnalfény történetét.
„Hajnalfény elindult a patak kiszáradt medre mentén, és tudta, hogy hosszú és nehéz út áll előtte. Az első próbája az igazság keresése volt. Ahogy haladt, találkozott egy bagollyal, akit Bölcsekéjnek hívtak. Bölcsekéj figyelmeztette: ‘A patak titkát csak akkor fedezheted fel, ha hajlandó vagy szembenézni az igazsággal, még akkor is, ha az nehéz.’
Hajnalfény továbbhaladt, és rájött, hogy a patak egy szakaszát egy nagy szikla torlaszolta el. Sokáig próbált áttörni rajta, de minden ereje kevésnek bizonyult. Ekkor találkozott egy szarvassal, akit Hűségnek hívtak, aki önzetlenül segített neki elmozdítani a sziklát, és együtt sikerült áttörni az akadályt.
A második próba az alázat próbája volt. Ahogy továbbhaladt, a patak vizének útja egy mély szakadékhoz vezetett, ahol egy öreg teknős pihent. A teknős így szólt: ‘Néha csak úgy juthatsz tovább, ha elfogadod a mások segítségét, és megérted, hogy nem kell mindent egyedül megoldanod.’
Hajnalfény, aki eddig mindig egyedül oldotta meg a problémáit, elfogadta a teknős tanácsát, és együtt keltek át a szakadékon. Mikor átjutottak, a patak vize újra csobogni kezdett.
A harmadik próba a remény próbája volt. A patak forrásához érve Hajnalfény egy sötét barlangot talált, ahol a forrás elapadt. A barlang mélyén egy különleges, ragyogó kristály rejtőzött, amely elvesztette fényét. Hajnalfény megérintette, és szívében bízott abban, hogy képes újra életre kelteni. A reménye végül felragyogott, és a kristály újra fényt árasztott. Az Ezüstpatak vize bőségesen megindult, és az erdő újra életre kelt.
Hajnalfény története megtanította Balázsnak, hogy az igazság keresése, az alázat elfogadása és a remény megtartása azok az erők, amelyek képesek áthidalni a legnagyobb akadályokat, és hogy együtt mindig erősebbek vagyunk.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
