Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis mókus, akit Csillagnak hívtak. Csillag szerette felfedezni az erdőt, és mindig új kincseket gyűjtött: apró kavicsokat, színes leveleket, és sok különleges dolgot, amit az erdő ajándékozott neki. Egy nap különös hírt hallott a Nagy Bölcstől, az öreg bagolytól: létezik egy titokzatos kincs, a Szélkristály, amely képes meghallani mindenki kívánságát és teljesíteni azt, ha tiszta szívből kívánják.
Csillag szeme felcsillant, és elhatározta, hogy felkutatja ezt a varázslatos kristályt. Azon az estén, amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang elkezdte Csillag történetét.
„Csillag másnap hajnalban útnak indult, hogy megtalálja a Szélkristályt. Tudta, hogy hosszú és kalandos út vár rá, tele rejtélyekkel és próbatételekkel. Az első próbához egy mély völgybe ért, ahol a szelek szabadon suhantak. Hirtelen szembetalálkozott egy szitakötővel, akit Szárnyasnak hívtak. Szárnyas elmesélte neki, hogy a Szélkristályt csak azok találhatják meg, akik képesek hallgatni a szelek halk suttogására, mert a kristály rejtett ösvényeken át vezet.
Csillag leült egy magas szikla tetejére, behunyta a szemét, és figyelt. A szél finoman suttogott neki, mintha utat mutatna, és Csillag lassan elindult a hang irányába.
A második próba a bátorság próbája volt. Útja során egy elhagyatott tisztásra ért, ahol egy hatalmas tölgyfa ágai zúgtak a szélben. A fa alatt egy kis nyúl remegett, aki az éjszaka sötétjétől félt. Csillag tudta, hogy segítenie kell, így bátran odalépett, és megölelte a kis nyulat, biztatva őt, hogy együtt átjutnak az éjszaka sötétjén. Mikor a hajnal fénye áttörte az éjszakát, a tölgyfa alatt egy új ösvény tárult fel.
A harmadik próba az önzetlenség próbája volt. Egy patak partjához érve Csillag találkozott egy fáradt kis méhecskével, aki hosszú utat tett meg a kaptáráig, de nem talált virágot az úton. Csillag önzetlenül megosztotta vele a dióját, amit magával vitt, és a méhecske hálásan köszönte meg a segítséget. Ahogy elbúcsúztak, a patak vizében megcsillant a Szélkristály, amely olyan tiszta volt, hogy visszatükrözte a nap fényét.
Végül, amikor Csillag megérintette a Szélkristályt, nem kívánt semmi különöset, csak azt, hogy a barátai mindig boldogok és biztonságban legyenek. A kristály ragyogni kezdett, mintha meghallotta volna Csillag tiszta szívből jövő kívánságát.
Csillag története megtanította Balázsnak, hogy a legértékesebb kincsek a szívben és a tetteinkben rejlenek, és hogy a valódi boldogságot az önzetlenség és a szeretet által találhatjuk meg.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
