Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis sün, akit Tüskésnek hívtak. Tüskés nagyon szerette a holdfényt, és minden éjszaka boldogan sétált az erdőben, miközben a hold sugarai megvilágították az utat előtte. Egy éjszaka azonban különös dolog történt: a hold fénye elhalványult, és az erdő sötétségbe borult. Az állatok aggódtak, hogy mi történt, és Tüskés elhatározta, hogy kideríti a holdfény eltűnésének rejtélyét.
Egy este Balázs a Mesefa alatt ült, és a varázslatos könyvből Tüskés történetét hallgatta. A könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
„Tüskés elindult, hogy megtalálja a holdfény titkát. Útja során sok különleges állattal találkozott, akik segítettek neki a keresésben. Az első barátja egy bölcs bagoly volt, akit Holdszemnek hívtak. Holdszem elmesélte neki, hogy a holdfény egy varázslatos tóban tükröződik vissza, amely mélyen az erdő szívében található.
Ahogy továbbhaladt, Tüskés találkozott egy vidám nyúllal, akit Szökkenőnek hívtak. Szökkenő segített Tüskésnek megtalálni a tóhoz vezető ösvényt, és elmesélte neki, hogy a holdfény csak akkor tér vissza, ha valaki tiszta szívvel közeledik a tóhoz.
Útközben Tüskés találkozott egy kedves vakonddal is, akit Földinek hívtak. Földi elmondta neki, hogy a varázslatos tó egy ősi fa árnyékában rejtőzik, és csak akkor kel életre, ha valaki szívből jövő kívánságot mond a fa alatt. Földi segített Tüskésnek megtalálni a helyes ösvényt, és együtt indultak el, hogy visszahozzák a holdfényt az erdőbe.
Végül, hosszú és fáradságos út után, Tüskés megtalálta a varázslatos tavat. Amikor Tüskés szívből jövő kívánságát elmondta, a tó felragyogott, és a holdfény visszatért az égre, bevilágítva az egész erdőt. Az erdő lakói mind csodálták Tüskés kíváncsiságát és kitartását.
Balázs, ahogy hallgatta a történetet, megértette, hogy a legnagyobb csodák néha a legapróbb dolgokban rejlenek. Tüskés története megtanította neki, hogy a kíváncsiság és a szívből jövő vágy segíthet visszahozni a világ legszebb fényét.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
