Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis tücsök, akit Cini-cininek hívtak. Cini-cini imádta az éjszakai erdőt, és különösen a holdfényben szerette játszani a hegedűjét. Egy nap azonban a hold eltűnt az égről, és az erdőt mély sötétség borította be. Az állatok nem tudtak aludni, mert a holdfény dallama hiányzott. Cini-cini elhatározta, hogy felkutatja a holdfény varázsát, hogy visszahozza a nyugalmat az erdőbe.
Egy este Balázs a Mesefa alatt ült, és a varázslatos könyvből Cini-cini történetét hallgatta. A könyv fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
“Cini-cini elindult, hogy megtalálja a holdfény varázsát. Útja során sok különleges állattal találkozott, akik segítettek neki. Az első barátja egy bölcs bagoly volt, akit Holdszemnek hívtak. Holdszem elmesélte neki, hogy a holdfény dallama egy rejtett tisztáson csendül fel, és csak azok találhatják meg, akik tiszta szívvel keresik.
Ahogy továbbhaladt, Cini-cini találkozott egy fürge nyúllal, akit Szökkenőnek hívtak. Szökkenő segített neki megtalálni az ösvényt a tisztáshoz, és elmondta neki, hogy a dallam csak akkor válik hallhatóvá, ha valaki igazán hisz a természet varázslatában.
Útközben Cini-cini találkozott egy kedves kis mókussal, akit Csúszkának hívtak. Csúszka elmesélte neki, hogy a holdfény dallama csak akkor csendül fel, ha valaki tiszta szívből jövő kívánságot mond el, és mások javára cselekszik.
Végül, hosszú és kitartó út után, Cini-cini megtalálta a rejtett tisztást, ahol a holdfény halványan felragyogott a fák között. Amikor Cini-cini szívből jövő kívánságát elmondta, a holdfény dallama felcsendült, és az erdő megtelt békés zenével. Az állatok mind megnyugodtak, és hálásak voltak Cini-cininek, hogy visszahozta a holdfény varázslatos dallamát.”
Balázs, ahogy hallgatta a történetet, megtanulta, hogy a legszebb dallamok a szívből jönnek. Cini-cini története megtanította neki, hogy a jószívűség és a bátorság mindig meghozza a legszebb eredményeket.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
