Egyszer volt, hol nem volt, élt egy szorgos kis sün, akit Bodzának hívtak. Bodza különösen szerette az őszt, amikor az erdő minden zugát színes levelek borították, és azokból puha, meleg fészket építhetett magának a télre. Egyik nap azonban különös dolog történt: az erdő összes levele eltűnt, és a fák csupaszon álltak, mintha az ősz meg sem érkezett volna.
A bölcs borz, Tölgyes, elmondta, hogy a levelek a Szélmadár szárnyán távoztak el, és csak az hozhatja vissza őket, aki kiállja a türelem, az éleslátás és a kedvesség próbáját. Bodza elhatározta, hogy visszaszerzi az őszi leveleket, hogy az erdő újra pompázhasson.
Amikor Balázs a Mesefa alatt ült, a könyv mesélni kezdte Bodza történetét.
“Az első próba a türelem próbája volt. Bodza egy szeles réten találta magát, ahol a levelek össze-vissza kavarogtak. A rét közepén egy szarkát látott, aki a levelekkel játszott, és nem akarta visszaadni őket. Bodza nem sietett rá, hogy vitába szálljon vele, hanem türelmesen megvárta, amíg a szarka elfáradt a játékban. Amikor a madár végül pihenni ment, Bodza könnyedén összegyűjtötte az elszórt leveleket.
A második próba az éleslátás próbája volt. Egy sűrű erdőrészen keresztül haladva Bodza felfedezte, hogy a levelek egy része beleolvadt az avar színébe. Ahhoz, hogy megtalálja őket, minden apró részletet meg kellett figyelnie. Kicsi, de éles szemével Bodza gondosan összegyűjtötte az elrejtett leveleket, miközben új ösvényeket fedezett fel az erdőben.
A harmadik próba a kedvesség próbája volt. Bodza egy kismadarat talált, aki a levelek súlya alatt nem tudott repülni. Bár sietett volna tovább, segített a madárnak, hogy megszabaduljon a levelektől, és megmutatta neki az utat a fészkéhez. Hálából a kismadár a Szélmadár rejtekhelyéhez vezette őt.
Amikor Bodza találkozott a Szélmadárral, megkérte, hogy hozza vissza az őszi leveleket. A Szélmadár meghallgatta Bodza kedves kérését, és egyetlen szárnycsapásával visszafújta a leveleket az erdő fáira. Az őszi színek újra életre keltek, és az erdő lakói boldogan ünnepelték Bodza sikerét.
Bodza története megtanította Balázsnak, hogy a türelem, az éleslátás és a kedvesség mindig megtalálja az utat a szívhez, és csodákat hozhat a világba.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
