Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű virágoskert szélén élt egy kis méhecske, akit Maja néven ismertek. Maja mindig szorgalmasan dolgozott, hogy nektárt gyűjtsön és mézet készítsen a kaptárban. Egy nap azonban észrevette, hogy a virágok elkezdtek elhervadni, és a méhek már nem találnak elegendő nektárt.
Balázs, aki minden este visszatért a Mesefához, hogy hallgassa a varázslatos történeteket, egy este Maja történetét hallotta. A kis könyv varázslatos fénye körülölelte, és a mesélő hang így szólt:
„Maja elhatározta, hogy megtalálja a módját, hogyan menthetné meg a virágoskertet. Felfedezőútra indult, hogy megtalálja a legszebb virágokat és visszahozza őket a kertbe. Útja során találkozott más állatokkal, akik mindannyian segítettek neki: a pillangók, a madarak és még a szél is, amely elszórta a virágmagokat.
Végül Maja és barátai sikerrel jártak. A virágoskert újra virágba borult, és a méhek bőségesen találtak nektárt. Maja megmutatta, hogy a szorgalom és az összefogás mindig meghozza gyümölcsét. A kert szebb lett, mint valaha, és mindenki hálás volt Majának és segítőinek.
Balázs sokat tanult Maja történetéből. Megértette, hogy a kitartás és az együttműködés segíthet legyőzni a legnagyobb kihívásokat is. Minden este egyre több dolgot tanult a szeretetről, a bátorságról és az együttérzésről.
Így éltek tovább Balázs és a falu lakói, a Mesefa varázslatos történetei által gazdagodva. És ha arra jársz, talán te is meghallhatod a Mesefa varázslatos suttogását.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!