
Egy kép, egy történet – 2025.06.28.
A nő, akiről nem kérdeztek elégszer – Egy történet egy mosolyról, amit nem felejt az idő sem A fotó régi volt. Vékony keretben, ezüstösen csillogó
A nő, akiről nem kérdeztek elégszer – Egy történet egy mosolyról, amit nem felejt az idő sem A fotó régi volt. Vékony keretben, ezüstösen csillogó
Pamac, a színcica – Egy mese a világ összekeveredett színeiről Valahol, messze túl a reggeleken és túl a térképeken, volt egy kis falucska, ahol minden
Cili néni és a csendes reggelek – Egy történet arról, hogy hogyan lesz a világ szebb, ha valaki belül mosolyog Volt egyszer egy völgy, ahol
Elira — A balerina, aki a lélekből táncolt – Egy történet a mozdulatok mesterségéről Elira kislány kora óta táncolt. De nem azért, mert valaki azt
Pikó, az eső-tündér – Egy történet arról, hogy kicsinek lenni is lehet nagy dolog Az eső egész nap esett. Nem vihar volt ez, nem dühös
Lili nem szerette a reggeleket. Nem gyűlölte őket, csak… nem bízott bennük. Mert a reggelek kiszámíthatatlan dolgok voltak. Néha túl hidegek, máskor túl világosak, és
A nő, aki vízre lépett – Egy történet arról, amikor a lélek táncolni kezd Nem volt neve. Legalábbis senki nem tudta. Amikor megérkezett, a tó
Tilo, a teknős és a zátony titka – Egy tenger alatti utazás meséje Valahol messze, ahol a napfény táncol a tenger tetején, és a víz
Timia és a méhecske – Egy különleges barátság története Egyszer, valahol a dzsungel szélén, élt egy fiatal tigrislány, akit Timiának hívtak. Timia nem volt olyan,
Bumbi, a borzas madár, aki napraforgót hozott – Egy kedves történet a jókedv erejéről Volt egyszer egy madárka, akit Bumbinak hívtak. Nem volt valami sima
Egy szeles délután Balázs a Mesefa alatt ült, és egy régi kis fémvonatot tologatott a fűben. A kerekei kattogtak, a kéménye pedig fekete volt, mintha
Van valami egészen magával ragadó abban, amikor megérkezik az ősz, és a fák lombjai lassan átöltöznek. A nyári zöldtenger helyét sárga, narancs, vörös és lila
Az erdő mélyén, ahol a napfény arany sugara csak apró réseken át szűrődik le, élt egy különleges lény, akit az emberek ritkán láthattak. Ő volt
Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és egy kis mézet nyalogatott a kenyérhéjról. A napfényben dongtak körülötte a méhek. – Vajon hogy
Utazáskor nemcsak új tájakat látunk, hanem új szokásokat is. És valljuk be, sokszor ezek az apróságok ragadnak meg leginkább: az, hogy máshol mit esznek reggelire,
Az eső már órák óta zuhogott. Az utcákon hömpölygött a víz, a felnőttek sietve lépkedtek, esernyőik alatt keresve menedéket. De a kisfiú, akit Tomikának hívtak,
Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a folyóra figyelt. A vízen apró buborékok futottak végig, amikor egy hal fickándozva kiugrott. – Vajon ki
A színházban van valami egészen különleges. Egy könyvet újra és újra elolvashatsz, egy filmet bármikor visszatekerhetsz – de egy színházi előadás sosem ugyanaz kétszer. Élő
Egy régi kisváros peremén, ahol a házak ablakaiból meleg fény szűrődött ki estefelé, állt egy rozoga hinta. A kötelek már kicsit megkoptak, de a deszkája