Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.03.13.
A reggel még friss volt, a nap meleg sugara lassan olvadt bele a világ színeibe. A levegőben ott lebegett a frissen főzött kávé illata, mély
A reggel még friss volt, a nap meleg sugara lassan olvadt bele a világ színeibe. A levegőben ott lebegett a frissen főzött kávé illata, mély
A ködös reggel puhán borult a szavanna fölé, a távoli dombokat és a fák koronáját finom, ezüstös fátyol fedte. A világ még álmosan nyújtózkodott a
Az éjszaka csendje körülölelte a szobát. A lágy fények játékosan játszottak az árnyékokkal, ahogy a nő arca lassan a félhomályból a fénybe fordult. Fejét enyhén
A tavaszi eső lágyan kopogott a vadvirágok szirmai között, apró cseppekkel hintve be a zöldellő mezőt. A magasba nyúló vadvirágok, sárga és lila szirmaikkal, ringatóztak
A tó csendesen pihent a reggeli félhomályban. A víz felszíne olyan sima volt, mintha egyetlen érintés is megrepeszthetné a tükörként ragyogó felszínt. A part menti
A fekete-fehér fénykép időtlenséget sugárzott. Egy fiatal nő állt egy büszke, gyönyörű ló mellett, hosszú hajfonatai puhán omlottak vállára. Keze könnyedén pihent a ló erős
A rusztikus ház mély csendben pihent, mintha maga is álomba merült volna. Az éjszaka lágy szellője játékosan meglibbentette a fehér, áttetsző függönyöket az ablak előtt,
A nappaliban puha délutáni fény szűrődött be a függönyök között, melegséget árasztva a könyvek és a bútorok fölé. A kanapén egy kislány feküdt, lábát a
A szoba csendjét csak a lassú, mély lélegzetvételek törték meg. A félhomályban egy nő állt a tükör előtt, kezében egy törött maszkot szorongatott. A maszk
A kis téglaház a völgy legbájosabb zugában állt, mintha egy mesekönyv lapjai közül lépett volna elő. Ablakaiban muskátlik virágoztak, a fehér kerítés mögött pedig színpompás
Hogy a nyári szabadság tényleg a lábaknál is kezdődjön. Ahogy megérkezik a jó idő, az első, amit lecserélünk, az a cipő. Vége a bakancsok, vastag
Minden tavasszal, amikor a szél lágyabban fújt, és a díszalmafák első virágai kinyíltak, egy keleti kék madár tért vissza ugyanarra az ágra. A fa nem
Egy különleges reggelen Balázs a Mesefa alatt ült, kezében egy papírbajuszt szorongatva. Épp a másnapi óvodai ünnepségen gondolkodott, amikor a varázskönyv lapjai újra kinyíltak. Egy
A távolság nem mindig eltávolodás. Néha épp a közelséget teremti meg újra. Sok kapcsolatban élő ember érzi bűntudatosnak magát, ha egyszerűen csak… egyedül szeretne lenni.
Nem minden fontos dolog látványos. És nem minden látványos dolog fontos. Gondolkodtál már azon, hogy mennyi mindent nem osztunk meg – pedig azok a pillanatok
A város szélén állt egy apró stúdió, tele üvegdarabokkal. Nem az a fajta hely volt, ahová csak úgy betér az ember – ide azok jöttek,
Egy esős vasárnap délután Balázs a szobájában játszott. A régi játékvonatot vette elő, ami fából készült, de a kerekei alatt kis kerek elektromotor bújt meg.
Az ágy nem csak pihenésre van – hanem újratöltésre is. Van egy dolog, amit minden ember csinál, mégis kevesen értik igazán. Az alvás. Az egyik
Hangya úrfi, más néven Antal, mindig is különc volt a bolyban. Míg a többiek szorgosan cipelték a morzsákat és építették a járatokat, ő titokban a
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency