Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.04.23.
A reggel lassan bontakozott ki a rét szélén, ahol a harmat még apró gyöngyökként kapaszkodott a növények levelein, és a nap első sugarai csak óvatosan
A reggel lassan bontakozott ki a rét szélén, ahol a harmat még apró gyöngyökként kapaszkodott a növények levelein, és a nap első sugarai csak óvatosan
Ott állt, az idő peremén, egy sárgára fakult ház, mintha csak a nap mosolya maradt volna fenn egy régi vásznon. Az ablakkeretek kissé repedezettek voltak,
A reggel éppen olyan volt, mint minden más reggel a tyúkudvarban: a nap felkelt, a kakas már túl korán rikácsolt, a tyúkok pedig szorgosan kapirgáltak,
Volt egyszer egy apró, bolyhos kutyus, akit mindenki csak Csizmácskának hívott. Nem azért, mert bakancsot viselt — hanem mert egy igazi öreg csizmában lakott, mégpedig
Egy kis bolt mélyén, ahol az üveg csilingel, ha belépsz, a polc közepén állt egy különleges tojás. Nem volt teli színnel, nem volt díszesen festve,
Az idő itt nem sietett. Nem rohantak percek, nem csipogtak emlékeztetők – csak a fény vándorolt lassan a sima, monolitikus tölgyfaasztalon, ahogy a nap elmozdult
Senki sem tudta, honnan jött. Egy hajnalon jelent meg, amikor a harmat még meg sem száradt a fűszálakon, és a szél csak neszeket vitt, nem
Nem hallatszott hang. A világ halk volt, mintha tudta volna, hogy most nem kell több, csak egy érintés. Egy mozdulat, ami mindent elmond: a félelmet,
Valaha itt zaj volt. Gépek zúgtak, emberek beszéltek, szikrák pattantak az acélra. A falakat olajszag és izzadtság lengte be, a reggelek kürtszóra ébredtek, és a
Egy csendes tavaszi délutánon, amikor a nap sugarai puhán simogatták a kert szélét, egy apró, kézzel festett húsvéti tojás pihent a fűben – nem akármilyen
Egy szeles tavaszi napon Balázs a Mesefa alatt ült, és figyelte, ahogy a fűszálak hajladoznak a szélben. A mezőn egy barna nyúl szaladt át, majd
Van valami különös érzés bizonyos dátumokban, igaz? Amikor rápillantasz a naptárra, és egy szimmetrikus, ismétlődő számkombinációt látsz, rögtön megérzed, hogy ez nem „csak egy nap”.
A napfény völgyének titka Volt egyszer egy völgy, amelyről azt tartották, maga a nap is ott pihen meg minden reggel, mielőtt útnak indulna az égen.
Egy meleg nyári délután Balázs a patak mellett üldögélt. A Mesefa alatt árnyék volt és csend. A fiú fülét csak a víz csobogása és egy-egy
Volt már olyan, hogy egy problémán órák óta rágódtál, majd kimentél sétálni, és hirtelen – puff! – ott volt a megoldás? Mintha a lábad ritmusa
Az ezüst gyűrű meséje Egy nyári estén Anna és Bence a városka ódon utcáin sétáltak. A levegő tele volt virágillattal, a lámpások fénye aranyhidakat festett
Egy nyári délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a patakba kavicsokat dobált. A kövek csobbantak, majd apró gyűrűk szaladtak szét a vízen. – Vajon
Kevés gyümölcs van, amely egyszerre ennyire különleges, titokzatos és sokoldalú, mint a füge. Van benne egy csipetnyi történelem, egy adag tudományos érdekesség, és persze egy
Egy régi legenda mesélt arról a különös vidékről, ahol az égbolt mindig ragyogó csillagokkal volt tele, és ahol a szél nem csak fák lombját ringatta,