Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2024.12.11.
Egy csendes téli estén, amikor a világot frissen hullott hó borította, és az éjszakai égbolt csillagai halvány fénnyel szórták be a tájat, egy kisgyerek a
Egy csendes téli estén, amikor a világot frissen hullott hó borította, és az éjszakai égbolt csillagai halvány fénnyel szórták be a tájat, egy kisgyerek a
Egy forgalmas város szívében, ahol az emberek mindig sietnek valahova, egy szokatlan műalkotás vonta magára a figyelmet. Az utcai kőlépcsőkön egy élethű festmény elevenedett meg,
Egy időtlen város szívében, ahol a múlt eleganciája találkozik a modern szépséggel, élt egy különleges nő, akit mindenki csak így hívott: A. Senki sem tudta,
Egy sűrű, buja dzsungel szívében, ahol a lombok közt csak szűrt fények játszanak, egy apa és fia álltak mozdulatlanul. A levegő feszültséggel és csenddel volt
Egy különös világban, ahol a színek érzelmeket meséltek, és az ecsetvonások életet adtak az álomnak, ott lebegett egy pár kéz. Ezek a kezek nem hétköznapi
Egy hideg téli éjjelen, mikor a világon mindenhol hó borította a tájat, és a karácsony fényei ragyogtak az ablakokban, a Mikulás csendesen ült a műhelyében.
Egy hideg téli estén, amikor a park fáit és ösvényeit friss hó borította, egy kis süni, Barnabás, kényelmesen elhelyezkedett egy faragott fa padon. A süni
Egy hideg, tiszta téli reggelen a nap éppen csak kezdett kibukkanni a horizont mögül, miközben aranyló sugarai lassan áttörtek a végtelen, fehér hómezőkön. A táj
Egy csendes, hófödte faluban, ahol az idő lassan és nyugodtan hömpölygött, élt egy idős asszony, akinek arca történeteket mesélt. Mély ráncai, mint a folyók, útvonalakat
Egy különleges világban, ahol az érzelmek és gondolatok színekként és formákként léteznek, ott lebegett egy szív. Ez a szív nem volt hétköznapi: aranyló, fekete, türkiz
Van egy szó, ami már akkor jelentést hordoz, amikor még ki sem tudjuk mondani. Egy szó, ami nem csak hang, hanem érintés, illat, fény –
Egy különös világban, ahol az emberek teste áttetsző üvegből készült, két lény – egy nő és egy férfi – mozdult egymás felé. Nem voltak hús-vér
Egy borongós délután Balázs a Mesefa alatt ült, kezében a varázskönyvvel. Az ég szürkére váltott, de a fa alatt még mindig meleg volt a levegő
Egy ember, egy ötlet, egy cselekedet. Néha ennyi kell ahhoz, hogy a világ jobbra forduljon. A Vöröskereszt története is így kezdődött: egy emberrel, aki nem
Lehet, hogy még sosem gondolkodtál el rajta tudatosan, de vajon miért szereted annyira a tavasz illatát, a nyári napsütést, az őszi falevelek zizegését vagy a
Az a nap sosem múlt el igazán. Nem kopott meg, nem halványult, nem tűnt el a reggelek mögött, mint annyi más emlék. Mert volt valami,
Egy szellős, tiszta reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és csukott szemmel hallgatta a természet hangjait. A madarak csivitelése, a falevelek zizegése… és a könyv
Egy szép nyári délután Balázs a Mesefa lombjai alatt üldögélt, és hallgatta, ahogy a levelek halkan susognak. A varázskönyv ezúttal egy új történettel lepte meg:
Egy szobanövény sokkal több, mint egy zöld dísz. Ott van a polcon, a konyhaablakban, a dolgozóasztalon – és szinte észrevétlenül beszél rólad. Mert a növényeid
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency