Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.02.19.
A pergamen lapján lassan, finom mozdulatokkal bontakozott ki az apró lémur alakja. A grafit ceruza nyomán először csak halvány körvonalak jelentek meg, majd fokozatosan egyre
A pergamen lapján lassan, finom mozdulatokkal bontakozott ki az apró lémur alakja. A grafit ceruza nyomán először csak halvány körvonalak jelentek meg, majd fokozatosan egyre
A vidéki ház verandáján még ott csillogtak az esőcseppek, ahogy a nap végre kibújt a felhők mögül. A vihar hevesen érkezett, a szél átsüvített a
Egy kisváros szívében, egy hangulatos kis kézműves bolt állt, amely tele volt apró csodákkal. Az emberek szerettek ide betérni, mert minden polcon rejtőzött valami különleges
A terem csendes volt, csupán a halvány, vöröses füst kavargott a fekete padló felett, mintha maga az éjszaka lehelete táncolna a felszínen. A fények tompán
A régi kőfal már régóta ott állt a mező szélén, ahol az idő nyomai meglátszottak rajta. Mohás kövek, repedések, és a kis növények, melyek makacsul
Egy elbűvölő kisváros szélén, ahol a virágok mindig illatosak, és a felhők vattacukorként lebegnek az égen, élt egy apró corgi, akit Pufinak hívtak. Pufi nem
Valahol, egy elfeledett völgy mélyén, ahol a szél halk dalokat suttog a fák lombjai között, állt egy magányos üveggömb. Nem volt egy közönséges dísztárgy, nem
Ott, ahol az ég sosem fakul el, és a szél halk suttogással hozza magával az álmokat, élt egy angyal, akit Senának hívtak. Sena nem volt
Málna, a kis vörös cica, különleges volt. Nem csak azért, mert a bundája úgy csillogott, mintha apró aranyszálak szőtték volna, hanem mert a szíve mélyén
A régi pályaudvar épülete hosszú évek óta üresen állt. Az egykor zsúfolt peronok, ahol emberek búcsúzkodtak és újra találkoztak, most csendben porosodtak. A sínek helyén
A sport sokáig úgy él a fejünkben, mint a fiatalok terepe. Azt gondoljuk: futni, edzőterembe járni, biciklizni vagy jógázni húszévesen kell, amikor tele vagyunk energiával
A Hold meséje Volt egyszer egy kisfiú, akit Ádámnak hívtak. Ádám gyakran érezte magát magányosnak, mert szülei sokat dolgoztak, a barátai pedig messze laktak. Egyik
Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A levelek aranyszínben hullottak köré, a szél pedig olyan hangot hozott, mintha régi titkokat súgna. Balázs egy
Van valami egészen varázslatos abban a gondolatban, hogy miközben te a kanapén a kedvenc sorozatodat nézed este nyolckor, a világ másik felén valaki már a
A királynő nyakéke Volt egyszer egy királyság, amelyet bölcsességéről és békéjéről ismertek. Az uralkodó, Izolda királynő, nem csupán szépségével, hanem jóságával hódította meg népe szívét.
Egy csendes nyári estén Balázs a Mesefa alatt ült. A fű lágyan simogatta a lábát, a lombok fölött pedig annyi csillag ragyogott, hogy úgy tűnt,
Színek nélkül szürke lenne a világ Gondolj csak bele: milyen lenne az élet színek nélkül? Minden fekete-fehérben, mintha egy régi filmet néznénk. Hát, elég gyorsan
A hegyek mélyén, ahol a sziklák évezredeken át őrizték a csend titkát, élt egy fiatal szerzetes, Arjun. Egész életében a békét kereste, de a lelke
Egy színes nyári délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és a kertben csicsergő verebeket figyelte. Egyikük mindig megpróbálta utánozni a másikat, de a hangja rekedten