Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2024.12.01.
Egy távoli, érintetlen vidéken, ahol a hó vastag, puha takaróként borította a földet, az éjszaka csendjét csak a szél suttogása törte meg. A csillagok ezernyi
Egy távoli, érintetlen vidéken, ahol a hó vastag, puha takaróként borította a földet, az éjszaka csendjét csak a szél suttogása törte meg. A csillagok ezernyi
A végtelen kék mélységben, ahol az idő nem létezett, ott lebegett a Tudat. Egy különleges forma volt ez, egy antik arabeszk mintázat, amely vörösek, aranyak,
A nagy tölgyfa ágai között, ahol a szél alig érte el a kis építményt, egy régi, roskadozó faház bújt meg. Ezt a helyet csak a
Egy csendes, sejtelmes este volt, amikor a város fényei halvány derengéssel világították meg az utcákat, és a sötétségbe borult világra a fekete fény varázsa ereszkedett.
Egy hangulatos kis kávézóban, ahol a falakat halvány vízfesték-szerű minták díszítették, és az ablakokon át a téli táj szelíd csendje sejlett fel, ült Margit néni.
Egyszer volt, hol nem volt, egy különleges világ, amelyet az álmok törékeny szövetéből és a valóság merev fogaskerekeiből szőttek. Ebben a világban létezett egy rejtélyes
Míra, a szivárványmacska Messze-messze, egy hegyekkel és erdőkkel körülölelt kis völgyben terült el Széltánc faluja, ahol a házak tornyai csigavonalban tekeredtek az ég felé, és
A Karácsonyi csintalanság meséje Egy varázslatos, havas téli estén, amikor a csillagok úgy ragyogtak, mintha ezüstport hintettek volna az égre, egy apró tündér, Lilla, a
Egy elegáns szoba félhomályában egy hatvan év körüli férfi ült méltóságteljesen egy bőrből készült, klasszikus karosszékben. Öltönye makulátlan volt: sötét szürke árnyalatú, finom vonalakkal szőve,
Egy varázslatos kertben, ahol a levegő tele volt a tavasz illatával, egy kisgyermek boldogan üldögélt egy virágágyás mellett. A kertet puha, álomszerű fény ölelte körbe,
Nyár. Forróság. Napfény. És egy jó adag fagyi. Ugye mennyire egyszerűen hangzik? De mondd csak — tényleg mindig ugyanarra a három ízre szavazol? Vanília, csoki,
Az ecset, amely életet festett – Egy történet az alkotás varázsáról Nem minden ecset hagy nyomot a vásznon. Van, amelyik a levegőbe ír. Így volt
Egy esős délután Balázs a Mesefa tövében ült, miközben a levelekből apró patakok csordogáltak. A távolban mennydörgött. “Vajon az erdőben ki fél az ilyen zajoktól?”
Nyaralni mindenki szeretne — de néha az idő, a pénztárca vagy az élet épp közbeszól. Viszont van valami, ami garantáltan elrepít bárhová, bármikor: egy jó
Az üvegbe zárt Fűszerárus – Egy apró történet az idő illatáról Egyszer régen, egy messzi keleti város egyik eldugott sikátorában állt egy különös bolt: Az
Egy forró nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában hűsölt, egy pohár limonádéval. A nap erősen sütött, a fák levelei is lustábban mozogtak. “Vajon a jegesmedvék
Eljött a nyár! Végre lehet strandolni, kiülni a teraszra egy jó fröccsel, este kertben grillezni, vagy akár csak elnyúlni egy árnyékos fa alatt egy jó
Volt egyszer egy könyvtár, ahová csak azok juthattak be, akik igazán szerették a történeteket. Nem a felszínes olvasók, nem a rohanók — hanem azok, akik
Egy színes őszi délután Balázs a Mesefa alatt játszott. A lehullott levelek között egy kóbor kiskutya szaladt át, boldogan csóválva a farkát. Balázs elmosolyodott: “Milyen