Egy kép, egy történet – 2024.08.06.
Egyszer volt, hol nem volt, egy távoli univerzumban létezett egy varázslatos sziget, ahol az ég mindig éjszakai csillagokkal volt borítva. A sziget közepén állt egy
Egyszer volt, hol nem volt, egy távoli univerzumban létezett egy varázslatos sziget, ahol az ég mindig éjszakai csillagokkal volt borítva. A sziget közepén állt egy
Egy borongós, sötét este volt, és az eső apró cseppekben szitált a város felett. A sikátorban, ahol a fények alig hatoltak be, egy szomorú, ezüstszínű
Egy szép nyári reggelen, a szavannán, ahol a fű aranyló hullámai összefonódtak a napfényben, egy kis oroszlán lépett a tó partjára. Lábai még remegtek az
Egyszer volt, hol nem volt, egy bájos kis faluban élt egy hároméves kislány, akit Annának hívtak. Anna mindig tele volt energiával és kíváncsisággal, és nem
Egy különleges éjszakán, a város régi színházában valami egészen varázslatos dolog történt. A nézők izgatottan várták a híres balerina, Isadora fellépését, akiről mindenki tudta, hogy
Egy régi, elhagyatott kastély egyik szobájában, ahol már régóta senki sem járt, egy madárkalitka lógott a mennyezetről. A kalitkában nem madár ült, hanem egy különös
A nap már magasan járt az égen, amikor Anna leült a verandára. A reggeli harmat még érezhető volt a levegőben, és a madarak vidám csiripelése
Egy különleges műterem mélyén, egy csendes kisváros szélén, élt és alkotott egy híres szobrász, akit csak „Mesternek” hívtak. A Mester nem csak a formák és
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Emmának hívtak. Emma gyönyörű kék szemekkel és rendetlen fekete hajjal rendelkezett. Mindig az egyik kedvenc
Egy szürke, ködös reggelen találkoztam először a titokzatos fényképpel, amely megragadta a képzeletemet. A kép minimalistán volt komponálva, a színpaletta visszafogott, árnyalatai halványak és finomak.
Egy álomszerű, pasztellszínű konyhában – ahol a falak halvány sárgák és lilák, és az illatok már messziről mosolyt csalnak az orrodra – ült egy boldog
Egy esős délután Balázs a Mesefához sietett, esernyője alá bújva. A Mesefa cseppjei gyöngyökként gördültek le a levelekről, és amikor Balázs letelepedett, a varázskönyv magától
Előfordul, hogy az ember egyszerűen belefárad mindenbe – testileg és lelkileg. Ez a cikk nem motivációs frázisokat kínál, hanem együttérzést és kapaszkodót azoknak, akik most
Valahol a hetvenes évek pezsgő stúdiófényében, ahol a zene mindig szólt és a levegő parfüm- és lakkillatú volt, ott állt ő – Stella, a divatvilág
Egy langyos tavaszi estén Balázs újra a Mesefához sétált. A levelek ezüstösen csillogtak a holdfényben, és amikor Balázs leült a gyökerek közé, a varázskönyv magától
Képzeld el, hogy egyetlen napra megszűnne a kudarc lehetősége. Nem lenne bírálat, nincs visszautasítás, nincs rossz döntés, nincs elutasítás. Csak a lehetőség, hogy megtegyél valamit,
A nap már elbújt a horizont mögé, és a világ átváltott egy másik lélegzetre – az alkony puha sóhajára. A felhők rózsaszín selyemként úsztak át
Egy verőfényes nyári reggelen Balázs a Mesefához ballagott, a vállán egy színes tollat talált. Amint megérintette, a Mesefa lombjai között vidám madárcsicsergés hallatszott, és a
Van egy nap, amikor a világ figyelme kékbe borul. Nem csak szimbolikusan, hanem szó szerint is: városok, épületek, szobrok kapnak kék világítást. Április 2-a az
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency