Egy kép, egy történet – 2024.07.14.
Liza mindig is szeretett rajzolni. Gyerekkorában minden szabadidejét papír és ceruza társaságában töltötte, és amikor végre elérkezett az ideje, hogy a középiskolában művészeti szakra jelentkezzen,
Liza mindig is szeretett rajzolni. Gyerekkorában minden szabadidejét papír és ceruza társaságában töltötte, és amikor végre elérkezett az ideje, hogy a középiskolában művészeti szakra jelentkezzen,
Egy tavaszi délutánon, amikor a nap arany sugarai átszűrődtek a felhőkön, Anna autójában ült, és csendben vezetett hazafelé. Az út, amit választott, mindig különleges helyet
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes kisváros szélén élt egy kislány, akinek neve Emma volt. Emma különleges gyerek volt, mindig mély gondolatokba merült, és
Egyszer volt, hol nem volt, egy titokzatos hegyvidéken, ahol a köd örökké gomolygott a sziklák között, és a világ mintha egy álom és valóság határán
Egyszer volt, hol nem volt, egy titokzatos világ, ahol az álmok és a valóság határai elmosódtak. Ebben a különleges birodalomban élt egy fiatal lány, Lilla,
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy fiatal lány, aki mindenkit lenyűgözött a kitartásával és szenvedélyével. A neve Amara volt, és álma
Egy nyugodt délután volt a város szélén, ahol az utcák csendjét csak néhány madár dala törte meg. Az árnyékok hosszúak voltak, ahogy a nap kezdett
Egyszer volt, hol nem volt, egy békés erdei tisztáson az első reggeli napfény arany sugarakat vetett a sűrű lombkoronán keresztül, varázslatos fény- és árnyjátékot teremtve.
Magasan a békés hegyek között, hóval borított fenyőfák között megbújt egy otthonos, rusztikus faház. A téli levegő tiszta és hűvös volt, az égbolt pedig mély,
Egyszer volt, hol nem volt, egy eldugott völgy mélyén fekvő kis középkori falu. A falut buja, zöld dombok és sűrű erdők vették körül. Kanyargós macskaköves
Egy tavaszi reggelen Balázs a Mesefa alatti puha fűben üldögélt. A nap sugarai aranylóan szűrődtek át a lombok között, a varázskönyv már nyitva volt az
Van az a pillanat, amikor ott állsz a hűtő előtt, ajtó nyitva, fény világít, és úgy érzed: valaminek lennie kell benne. Csak… még nem tudod,
Azt mondják, a szem a lélek tükre. De ennek a szemnek nem csak tükörszerepe volt – ez egy egész világ kapuja volt. A tekintet mélyén
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent, amikor a fa susogni kezdett. A levelek finoman zizegtek, és a varázskönyv már nyílt is ki
Képzeld el a jelenetet: reggel van, épphogy kikászálódtál az ágyból, egyik szemed még félig csukva, de már ott a kezedben a frissen pirított kenyér, rajta
A reggel csendesen ébredt a tengerparton. A homok még hűvös volt a láb alatt, a felhők puhán úsztak az égen, és a sirályok messziről kiáltoztak,
Egy nap, amikor Balázs a Mesefa tövében üldögélt, a varázskönyv halk zizegéssel kinyílt. A lapok közül fény áradt, és máris új történet született… Magasan, egy
Március 27-én a reflektorfény a világ színházaira irányul – ekkor ünnepeljük a Színházi Világnapot, amelyet 1961 óta a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére tartanak meg.
A napsütés játékosan szűrődött be a nagy konyha ablakain, arany fényt hintve a hófehér pultokra és a csillogó csempére. A levegőben frissen sült kenyér és…
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency