Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2024.06.21.
Az ősi hegyek fenséges csúcsai között rejtőzik egy titok, amelyet csak a legbátrabbak ismernek. Ezen a napon egy különleges esemény tanúi lehettek azok, akik elég
Az ősi hegyek fenséges csúcsai között rejtőzik egy titok, amelyet csak a legbátrabbak ismernek. Ezen a napon egy különleges esemény tanúi lehettek azok, akik elég
Egy varázslatos világban, ahol a nap mindig ragyogóan süt és az égbolt szinte mindig tiszta kék, egy gyönyörű völgy terült el. Ebben a völgyben minden
A hegyek csöndes ölelésében Az alkonyi fények lassan elenyésztek, amikor Tibor, a fotós, megállt a stúdiója falánál, ahol az általa készített fekete-fehér kép függött. Egy
Egyszer régen, egy távoli vidéken, ott, ahol a felhők összeérnek az éggel, állt egy varázslatos hegy. A neve Szivárvány Hegy volt, és mindenki, aki eljutott
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy fiatal lány, akit Rózsikának hívtak. Rózsika különleges lány volt: nagy, csillogó szemei és hosszú, sűrű
Régi szokás volt a kisvárosban, hogy apák napján minden apa és gyermeke közös kirándulást szervezett a közeli erdőbe. Az emberek már hetek óta készülődtek erre
A napsütéses délután lassan átfordult az estbe, amikor a stadion megtelt lelkes szurkolókkal, akik mind a foci Európa-bajnokság (EB) egyik legizgalmasabb mérkőzésére készültek. A pálya
A távoli jövőben, 2085-ben, Marty McFly és Doktor Emmett Brown, ismertebb nevén Doc, egy újabb kalandra indulnak. A Delorean, az időutazó autó, most nemcsak az
Egy kis faluban, távol a város zajától, élt egy kedves idős hölgy, Emma néni. Emma néni híres volt arról, hogy mindent meg tudott javítani. Az
A Zene Szíve Valahol egy elhagyatott város szélén, egy régi raktár mélyén, egy különleges robot ébredt életre. Ez a robot nem volt olyan, mint a
Van valami varázslatos abban, amikor egy forró nyári nap után végre enyhül a levegő, a nap lebukik a látóhatáron, és megérkezik az este. A nyári
A téglaépület már rogyadozott, mégis makacsul állta az évszakokat. Régen pajtának épült, de az idők során átalakult – vagy inkább hozzáidomult azokhoz, akik benne dolgoztak.
Egy nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, és egy szív alakú levelet forgatott az ujjai között. A fa csendesen susogott, majd a varázskönyv megnyílt
Valami furcsa történt az utóbbi évtizedekben: egyre ritkábban csinálunk dolgokat csak úgy, a maguk öröméért. Ha már festünk, abból kiállítást akarunk. Ha kertészkedünk, legyen belőle
A kártyalap akkor bukkant fel, amikor már senki sem várt új lapot. Az asztal repedezett volt, az asztaltársaság hallgatag. Nem játszottak, már rég nem —
Egy hűvös, őszi estén Balázs a Mesefa tövében guggolt. A levelek halk zizegése közé valami új hang keveredett – egy kíváncsi susogás, mintha a fa
Múzeumba járni sokáig egyfajta ünnepi tevékenység volt. Iskolai kirándulások, különleges családi program, egy-egy szabad délután fénypontja. Manapság, a digitalizáció és az információk azonnali elérhetőségének korában,
Van valami egészen megfoghatatlan bája az esőnek. Amikor az égre borulnak a felhők, és az első cseppek koppanni kezdenek az ablakpárkányon, valami bennünk is átvált.
Ez nem olyan tánc volt, amit tanítani lehet. Nem voltak lépések, sem ritmus. Ez a tánc a csendből született – mint egy sóhaj, amit a