
Egy kép, egy történet – 2025.10.08.
Volt egyszer egy erdő, ahol minden fa tudott suttogni. Nem hangosan, csak épp annyira, hogy aki tiszta szívvel hallgatott, megértse. Ebben az erdőben élt Liena,

Volt egyszer egy erdő, ahol minden fa tudott suttogni. Nem hangosan, csak épp annyira, hogy aki tiszta szívvel hallgatott, megértse. Ebben az erdőben élt Liena,

Amikor a nap már elbújik a hegyek mögött, és az ég színe lassan kékről mélylilára vált, akkor kezdődik el az, amit az emberek sosem látnak:

Egy kis falusi műhelyben, ahol mindig érezni lehetett a festékek illatát, egy festő élt, aki minden reggel új képeket alkotott. Virágokat, tájakat, madarakat és pillangókat

Az erdőben, ahol az őszi színek minden fát aranyba és tűzvörösbe öltöztettek, élt egy apró rókakölyök, akit Vöröskének hívtak. Szemei kíváncsian csillogtak, bundája puha volt,

Egyszer, messze délen, ahol a jég és a hó uralja a tájat, élt egy apró pingvinfióka, akit Panninak hívtak. Ő más volt, mint a többiek.

Volt egyszer egy különös városka, ahol az emberek azt mondták: az idő itt lassabban múlik, mint másutt. Nem az órák jártak lassabban, hanem valahogy minden

Egyszer, nem is olyan messze innen, egy kis faluban állt egy ház, amelynek szíve a konyha volt. Nem akármiért mondták így: ebben a konyhában mindig

Volt egyszer egy falucska, amelyet végtelennek tűnő búzamezők öleltek körül. A falu szélén, egy öreg tölgyfa mellett állt a mező leghíresebb őrzője: egy madárijesztő, akit

Egyszer, nagyon régen, amikor a csillagok még közelebb ültek az égre, élt egy különleges Őrző. Nem volt sem férfi, sem nő, inkább maga az Idő

Egykor régen, amikor a világ még nem könyvekből tanult, hanem könyvek teremtették magát a világot, állt egy különleges kötet a pusztaság közepén. A borítója fekete

Miért foszlik szét az újévi lendületünk ilyen gyorsan? Ott állsz január elsején a tükör előtt, még ott vibrál benned a szilveszteri lelkesedés, és teljes meggyőződéssel

Hogyan ébredj frissen szilveszter után – amit a tudomány mond a másnaposságról A szilveszteri éjszaka varázslatosan indul. Pezsgő, nevetés, jókedv, aztán valahogy reggel minden fénysugár

Miért eszik a fél világ malacot és lencsét az óévből? Ahogy közeledik az újév, szerte a világon előkerülnek a különös szokások: valaki malacot süt, más

Mit együnk szilveszterkor, hogy szerencsések legyünk? Amikor az óra közeledik éjfél felé, és már csak percek választanak el az új évtől, sokan nem csak a

Minden év utolsó éjszakáján ugyanaz ismétlődik: éjfélkor pezsgős poharak csördülnek, petárdák durrannak az égen, és mindenki boldogan köszönti az újesztendőt. De ha egyszer csak megállsz

Minden év végén ott találjuk magunkat ugyanabban a furcsa rituáléban: éjfélkor petárdák robbannak, pezsgő dugók pukkanásától hangos a levegő, idegenek ölelgetik egymást az utcán, és

A téli hideg nem kímél senkit, de talán a bőrünk szenvedi meg leginkább. Egy pillanat alatt ott van a csípős szél az utcán, aztán betérünk

Van valami varázslatos abban, amikor reggel felnyitod a szemed, pillantást vetsz az órára, és rájössz, hogy még bőven van időd visszabújni a takaró alá. Ilyenkor

A téli napok különös paradoxont rejtenek: miközben friss hó csillog az ablakon kívül, és forró teát kortyolgatunk a fűtött szobában, a testünk csendben kiszárad. Talán