Egy kép, egy történet – 2025.02.11.
Málna, a kis vörös cica, különleges volt. Nem csak azért, mert a bundája úgy csillogott, mintha apró aranyszálak szőtték volna, hanem mert a szíve mélyén
Málna, a kis vörös cica, különleges volt. Nem csak azért, mert a bundája úgy csillogott, mintha apró aranyszálak szőtték volna, hanem mert a szíve mélyén
A régi pályaudvar épülete hosszú évek óta üresen állt. Az egykor zsúfolt peronok, ahol emberek búcsúzkodtak és újra találkoztak, most csendben porosodtak. A sínek helyén
Egy csendes, csillagfényes estén, egy kisváros szélén, ahol az utcákon aranyló fények hunyorogtak, élt egy kutya, akit mindenki csak Aranynak hívott. Arany egy gyönyörű, aranyszőrű
A téli erdő mélyén, ahol a hó hangtalanul takarta be a tájat, egy tó feküdt mozdulatlanul. Jeges felszíne sima volt, akár egy tükör, mely titkokat
Az erdő mélyén, ahol az ég és a föld összefonódik, egy különös legenda keringett a fák között. Azt mondták, létezik egy hely, ahol a farkas
A nyár egyik legszebb délutánja volt. A meleg levegő édes virágillatot hordott, a fák levelei lustán zizegtek a lágy szellőben, és a tornác fehérre festett
Egy varázslatos rét szélén, ahol a nap mindig aranyszínű sugarakkal simogatta a füvet, egy különleges pitypang ringatózott a szélben. Nem volt akármilyen növény – a
A dombok felett a szél lágyan suhant, játszadozva a fűszálakkal, hullámokat keltve a táj aranyló szőnyegén. A nap halványan világított a felhők mögül, fénye finom
A szavanna aranyló fényben fürdött, ahogy a nap lassan lebukott a horizont mögött. A fűben játszadozó szél halkan susogott, mintha őrizte volna az élet nagy
Egy napsütötte, felhőtlen égbolt alatt egy hatalmas, büszke gólya repült, csőrében egy díszes fonott kosarat tartva. A kosárban egy apró, huncut szemű baba üldögélt, zöld
Van az a pillanat, amikor ott állsz a hűtő előtt, ajtó nyitva, fény világít, és úgy érzed: valaminek lennie kell benne. Csak… még nem tudod,
Azt mondják, a szem a lélek tükre. De ennek a szemnek nem csak tükörszerepe volt – ez egy egész világ kapuja volt. A tekintet mélyén
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában pihent, amikor a fa susogni kezdett. A levelek finoman zizegtek, és a varázskönyv már nyílt is ki
Képzeld el a jelenetet: reggel van, épphogy kikászálódtál az ágyból, egyik szemed még félig csukva, de már ott a kezedben a frissen pirított kenyér, rajta
A reggel csendesen ébredt a tengerparton. A homok még hűvös volt a láb alatt, a felhők puhán úsztak az égen, és a sirályok messziről kiáltoztak,
Egy nap, amikor Balázs a Mesefa tövében üldögélt, a varázskönyv halk zizegéssel kinyílt. A lapok közül fény áradt, és máris új történet született… Magasan, egy
Március 27-én a reflektorfény a világ színházaira irányul – ekkor ünnepeljük a Színházi Világnapot, amelyet 1961 óta a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére tartanak meg.
A napsütés játékosan szűrődött be a nagy konyha ablakain, arany fényt hintve a hófehér pultokra és a csillogó csempére. A levegőben frissen sült kenyér és…
Egy különösen szép nyári délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és ahogy kinyitotta a varázskönyvet, a lapok halkan susogni kezdtek, majd megjelent egy új mese:
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency