Miért beszélünk a növényeinkhez – És tényleg használ?
Akár zöld ujjúnak tartod magad, akár épp csak egy kaktuszt próbálsz életben tartani, van egy furcsa, de annál elterjedtebb szokás, amit sok növénytulajdonos vall be
Akár zöld ujjúnak tartod magad, akár épp csak egy kaktuszt próbálsz életben tartani, van egy furcsa, de annál elterjedtebb szokás, amit sok növénytulajdonos vall be
Reggel van. A nap első fénye besüt az ablakon, a kávé gőzölög, és ott állsz a konyhában: „Mit egyek ma reggel?” Nem tűnik életre szóló
Az állatokkal való kapcsolatunk nem csupán a szeretetről és a játékosságról szól – valójában gyógyítanak, tanítanak és megváltoztatják az életünket. Legyen szó hűséges kutyákról, doromboló
Van, aki már reggel 6:45-kor pipálja az első pontot a to-do listáján, más meg fél 11-kor jön rá, hogy „úgyis alakul valahogy a nap”. Na
Van, aki reggel kipattan az ágyból, és már fél hétkor mosolyogva kortyolja a kávéját. Más csak dél körül kezd magához térni, este viszont szárnyakat kap.
Van valami varázslatos abban, amikor kilépünk a zajos világból, és csak figyelni kezdjük, mit mond a természet. Nincs harsány hirdetés, nincs csilingelő telefon, csak a
Van, amikor nagy dolgokra várunk, hogy végre mosolyogjunk. Egy utazásra, egy nagy sikerre, valami különlegesre. Pedig a boldogság ott van a mindennapokban is. Az apró
Van az az érzés, amikor egyszerűen túl sok van a fejedben. Tervek, határidők, el nem intézett dolgok, félig elfelejtett emlékek, vélt vagy valós kudarcok, „ezt
Van, aki rohan, hogy elérje a metrót. Van, aki rohan, hogy teljesítsen. Van, aki rohan, hogy ne maradjon le. De egyre többen döntenek úgy: megállnak.
Amikor kisüt a nap, mintha minden egy kicsit könnyebb lenne. Az emberek mosolygósabbak, a séták hosszabbak, és még a kávé is jobban esik a teraszon.
Egy különösen csillagos éjszakán Balázs nem a Mesefa alatt, hanem az ablakában üldögélt. A hold fényesen ragyogott, és a csillagok úgy táncoltak, mintha valamit súgni
A magyar nyelv gazdag a népi bölcsességekben, de van néhány olyan közmondás, amely túlél minden korszakot és kultúrát. Az „Ajándék lónak ne nézd a fogát”
Volt egyszer három cica, akik nem olyanok voltak, mint a többiek. Nemcsak a hosszú nyakuk miatt – bár az is elég szokatlan volt –, hanem
Egy borongós, esős délelőtt Balázs a Mesefa alatt ült, kicsit nyűgösen. Az eső kopogott a leveleken, és a cipője vizes volt egy pocsolyától. A Mesefa
Akár zöld ujjúnak tartod magad, akár épp csak egy kaktuszt próbálsz életben tartani, van egy furcsa, de annál elterjedtebb szokás, amit sok növénytulajdonos vall be
Volt egyszer egy kis borz, akit mindenki kerülni próbált. Nem azért, mert bármi rosszat tett volna – csak mert borz volt. És a világ gyakran
Egy őszi reggelen Balázs kissé szomorkásan érkezett a Mesefához. A levegőben már benne volt a hideg, de a fa még mindig melegen ölelte a hátát,
A magyar nyelv egyik legprovokatívabb, leginkább önironikus szólása így hangzik: „Legszebb öröm a káröröm – mert nincs benne irigység.” Ez az egyszerűnek tűnő mondat jóval
Nem történt semmi különös. És talán épp ezért volt olyan fontos. A nő ott ült a teraszon, lábait feltette a kis sámlira, jéghideg tea a
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency