Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.10.29.
Egy hatalmas tölgyfa legfelső ágán élt egy apró levél, akit Lina-nak hívtak. Egész nyáron át fürdött a napfényben, hallgatta a madarak énekét, és hintázott a
Egy hatalmas tölgyfa legfelső ágán élt egy apró levél, akit Lina-nak hívtak. Egész nyáron át fürdött a napfényben, hallgatta a madarak énekét, és hintázott a
A Hajnalfény Völgyében, ahol a harmatcseppek gyémántként ragyognak a fűszálakon, élt egy apró, de különleges szitakötő, akit Luména-nak hívtak. Nem volt nagyobb egy virágsziromnál, ám
Egy napsütéses délutánon Benedek mackó békésen üldögélt a párnák között. A nyakában ott lógott a kedvenc piros-fehér kockás sálja, amit a kis gazdája, Máté adott
Egyszer, nagyon régen, amikor az ég még fiatalabb volt, élt egy aprócska csillag, akit Lyra-nak hívtak. Nem volt nagy és fényes, mint a többi csillag,
Egy régi, eldugott városrészben állt egy különös könyvtár, amit csak kevesen ismertek. Nem volt tábla az ajtaja felett, nem hirdettek róla plakátokat, mégis mindig akadt,
A délutáni nap aranyszínűen szűrődött át a Mesefa lombjai között. Balázs a puha fűben ült, és hallgatta, ahogy a levelek finoman susognak. A Mesefa mély,
A világ legészakibb sarkában, ahol a nap télen is csak halkan mosolyog a horizont mögül, élt egy kis fóka, akit Lunának hívtak. Luna különleges volt
Volt egyszer egy kislány, akit Elzának hívtak. Elza táncolni tanult – minden nap gyakorolt a nagy, világos teremben, ahol a falon egyetlen dolog mozdult vele
Egy meleg, szelíd délutánon Balázs a Mesefa árnyékában ült. A fa lombjai között madarak csiviteltek, a levegőben édes, gyantás illat lebegett. Balázs a fűbe feküdt,