Egy szikrázó reggelen Balázs a Mesefa tövében játszott. Mindenféle autókat tologatott a fűben: volt ott tűzoltó, versenyautó, traktor, és persze… egy fekete, morcos, izmos kis
Van az az ember, akivel egykor minden nap beszéltetek. Lehet, hogy szerelmi kapcsolat volt, lehet, hogy barátság. A lényeg ugyanaz: valaha közeli volt, most meg
A fekete kalapos nő Senki sem tudta, honnan jött. A galéria csendes megnyitóján tűnt fel először — egyenes tartással, fekete kalapban, hófehér zakóban, mintha egy
Aznap délután a felhők lassan úsztak az égen, és Balázs a Mesefa tövében fekve figyelte, ahogy egyik a másik után sodródik el. A játszótéren gyerekek
Voltál már úgy, hogy teljesen rákattantál valamire – egy sorozatra, egy hobbira, egy új appra, egy emberre – és pár hét, néha nap után már
Ahol az idő kettéválik – Egy történet a fiúról, aki nem választott, csak ment tovább Volt egyszer egy fiú, aki mindig akkor indult el, amikor
Aznap délután a levegőben már ott volt az ősz illata. A szél langyosan simogatta Balázs arcát, miközben a Mesefa tövében ült, és a felhőket bámulta.
Te is szoktál „csak megnézni valamit” a telefonodon, aztán húsz perccel később azon kapod magad, hogy görgetsz egy nyolcadik éve nem aktív YouTube-csatornát, ahol egy
A nő, akiről nem kérdeztek elégszer – Egy történet egy mosolyról, amit nem felejt az idő sem A fotó régi volt. Vékony keretben, ezüstösen csillogó
© Minden jog fenntartva! design-ninja.agency
