Életmód
Hogyan teremts magadnak időt a hétköznapokban?
A nap 24 órából áll – de az, hogy mennyi jut belőle igazán neked, az már rajtad is múlik. „Nincs időm.” – talán ez a
A nap 24 órából áll – de az, hogy mennyi jut belőle igazán neked, az már rajtad is múlik. „Nincs időm.” – talán ez a
Ismeretterjesztő történet a méhek világáról Valahol a város szélén, ahol az utolsó régi kertek lassan eltűnnek a házak között, volt egyszer egy aprócska kert, amiről
Az ágy nem csak pihenésre van – hanem újratöltésre is. Van egy dolog, amit minden ember csinál, mégis kevesen értik igazán. Az alvás. Az egyik
Avagy miért üldözött tegnap éjjel egy beszélő banán az iskolai folyosón? Ugye ismerős: reggel felébredsz, és még az álmod hatása alatt vagy. Zoknit keresel, de
Tűnődtél már azon, hogy miért vonzódsz annyira az őszhöz, míg mások a nyarat imádják? Vagy hogy miért pörögsz fel tavasz elején, de télen inkább bekuckózol?
„Ne felejtsd el a tejet!” „Ez jól sikerült.” „Most koncentrálj.” – Hangosan vagy némán, de mindannyian beszélgetünk magunkkal. Egyesek szerint furcsa szokás, mások szerint teljesen
Van valami varázslatos abban, ahogy a kávé illata betölti a reggeli levegőt. Még félálomban vagyunk, de máris tudjuk: ez a nap is elindul – mert
Akár zöld ujjúnak tartod magad, akár épp csak egy kaktuszt próbálsz életben tartani, van egy furcsa, de annál elterjedtebb szokás, amit sok növénytulajdonos vall be
Reggel van. A nap első fénye besüt az ablakon, a kávé gőzölög, és ott állsz a konyhában: „Mit egyek ma reggel?” Nem tűnik életre szóló
Az állatokkal való kapcsolatunk nem csupán a szeretetről és a játékosságról szól – valójában gyógyítanak, tanítanak és megváltoztatják az életünket. Legyen szó hűséges kutyákról, doromboló
Magasan az ég tetején élt a Nap. Minden reggel elsőként ébredt, és boldogan nyújtózott a felhők fölött. Szerette, ha a világ fényben úszik, szerette látni,
A nap aranyló fényben szórta sugarait a rétre. Balázs a Mesefa tövében ült, és hallgatta, ahogy a szél lágyan zizegteti a leveleket. A fa mély,
A hegyek fölött, a völgyeken át, a tengerek felett és a rétek fölött utazott a Szél. Nem volt otthona, nem volt alakja, és senki sem
A délutáni nap aranyfénye puhán szűrődött át a Mesefa levelein. Balázs a fa tövében ült, lábait keresztbe tette, és kíváncsian nézett fel a magasba. –
A hegyek ölelésében, ahol a köd reggelente lágyan simogatja a fenyők ágait, élt egy aprócska forrás. Tiszta volt, friss és bátortalan. A víz halkan csordogált,
Egy meleg, nyári estén Balázs a Mesefa tövébe kuporodott. A csillagok gyengéden pislogtak az égen, mintha mindegyik csak neki kacsintana. A Mesefa mély hangon megszólalt:
Egyszer volt, hol nem volt, egy völgy közepén állt egy fa, amilyenhez hasonlót még senki sem látott. Törzse erős volt, ám kérgén aranyló fény futott
Egy hatalmas tölgyfa legfelső ágán élt egy apró levél, akit Lina-nak hívtak. Egész nyáron át fürdött a napfényben, hallgatta a madarak énekét, és hintázott a
A Hajnalfény Völgyében, ahol a harmatcseppek gyémántként ragyognak a fűszálakon, élt egy apró, de különleges szitakötő, akit Luména-nak hívtak. Nem volt nagyobb egy virágsziromnál, ám