
Egy kép, egy történet – 2025.09.26.
Egykor régen, amikor a világ még nem könyvekből tanult, hanem könyvek teremtették magát a világot, állt egy különleges kötet a pusztaság közepén. A borítója fekete

Egykor régen, amikor a világ még nem könyvekből tanult, hanem könyvek teremtették magát a világot, állt egy különleges kötet a pusztaság közepén. A borítója fekete

Egy különösen hűvös, szeles délelőttön Balázs újra a Mesefánál üldögélt. Vastag sálba burkolózott, és a levelek zizegését hallgatta. A fa ágain kis jégcsapok csilingeltek, mint

Egy régi ház napsütötte szobájában egy kislány ült az asztalnál. Előtte egy gömbölyű akváriumban aranyhal úszkált, mellette pedig hófehér kiscica kuporgott, és hatalmas, kerek szemekkel

Egy szép őszi délután Balázs ismét a Mesefához sietett. A levelek már sárgába, bordóba öltöztek, és puhán ropogtak a cipője alatt. Leült a fa tövébe,

Egy kicsiny hegyi faluban élt egy öregember, akit mindenki csak úgy ismert: „a Hold barátja”. Minden este, amikor a falu házai elcsendesedtek, és a kutyák

Egy szomorkás, esős délután Balázs az ablaknál üldögélt. Az udvaron vízcseppek futottak versenyt a párkány szélén, és odakint a világ szürke és nedves volt. –

A macskaköves téren egy lány állt, fekete ruháját úgy kapta fel a szél, mintha maga a levegőből szőtt szárnyai lennének. Haját aranyszálként ragadta magával az

Egy hűvös, őszi délután Balázs újra a Mesefa tövében ült. A falevelek aranyszínben hullottak körülötte, és a távoli hegyek mögött a nap lassan lebukott. Balázs

Az éjszaka mélyén, ahol a sötétség puha takaróként terül el a világ felett, két fekete párduc suhant hangtalanul. Szőrük szinte eggyé vált a fekete háttérrel,