Érdekesség
Április 19 – a fokhagyma világnapja
A fokhagyma (Allium sativum) egy ősi növény, amely szerte a világon elismert mind gasztronómiai, mind gyógyászati jelentősége miatt. E növény felhasználása visszanyúlik az ókori Egyiptomig,
A fokhagyma (Allium sativum) egy ősi növény, amely szerte a világon elismert mind gasztronómiai, mind gyógyászati jelentősége miatt. E növény felhasználása visszanyúlik az ókori Egyiptomig,
Az internet világa, amelybe mindennapi életünk egyre inkább ágyazódik, nem csupán információkat és szórakozást nyújt, hanem egyfajta digitális emlékezetként is szolgál. A közösségi média profilok,
A polipoknak három szívük van. Ezen három szív közül kettő a fejük közelében található, míg az egyik a testük alján helyezkedik el. Ezek a szervek
A jegesmedvéket nem lehet infravörös kamerával érzékelni, nem lehet észlelni a jegesmedvéket, mivel bundájuk nagyon jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Emellett bőrük sötét színű, mely tovább
Az Uránusz keringési ideje körülbelül 84 földi év, vagyis ennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül.
A délutáni nap aranyszínűen szűrődött át a Mesefa lombjai között. Balázs a puha fűben ült, és hallgatta, ahogy a levelek finoman susognak. A Mesefa mély,
A világ legészakibb sarkában, ahol a nap télen is csak halkan mosolyog a horizont mögül, élt egy kis fóka, akit Lunának hívtak. Luna különleges volt
Volt egyszer egy kislány, akit Elzának hívtak. Elza táncolni tanult – minden nap gyakorolt a nagy, világos teremben, ahol a falon egyetlen dolog mozdult vele
Egy meleg, szelíd délutánon Balázs a Mesefa árnyékában ült. A fa lombjai között madarak csiviteltek, a levegőben édes, gyantás illat lebegett. Balázs a fűbe feküdt,
Volt egyszer egy kislány, akit Lénának hívtak. Léna imádta a tavaszt, amikor minden virág illatozott, és a szél is mintha mosolyogva simította volna végig a
Az öreg halász minden reggel ugyanarra a padra ült, a tengerparti sétány legszélére. A szél mindig megcibálta a kabátját, a hullámok pedig szinte a lábáig
Egy szelíd, napsütéses délutánon Balázs a Mesefa árnyékába húzódott. A levelek finoman susogtak a szélben, és a fa mély, zengő hangon megszólalt: – Balázs, ma
Egyszer, valahol a csillagok között, volt egy hely, amit úgy hívtak: Fénymező. Ott nem voltak szavak, sem idő, csak színek, fények, és az érzések halk
A Mesefa levelei lágyan susogtak a tavaszi szélben. Balázs a fa tövében ült, és a levelek közül halk nevetés hallatszott. – Ma egy különleges álmodozóról
