Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – 2025.09.05.
Az erdő mélyén, ahol a napfény arany sugara csak apró réseken át szűrődik le, élt egy különleges lény, akit az emberek ritkán láthattak. Ő volt
Az erdő mélyén, ahol a napfény arany sugara csak apró réseken át szűrődik le, élt egy különleges lény, akit az emberek ritkán láthattak. Ő volt
Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és egy kis mézet nyalogatott a kenyérhéjról. A napfényben dongtak körülötte a méhek. – Vajon hogy
Utazáskor nemcsak új tájakat látunk, hanem új szokásokat is. És valljuk be, sokszor ezek az apróságok ragadnak meg leginkább: az, hogy máshol mit esznek reggelire,
Az eső már órák óta zuhogott. Az utcákon hömpölygött a víz, a felnőttek sietve lépkedtek, esernyőik alatt keresve menedéket. De a kisfiú, akit Tomikának hívtak,
Egy délután Balázs a Mesefa alatt ült, és a folyóra figyelt. A vízen apró buborékok futottak végig, amikor egy hal fickándozva kiugrott. – Vajon ki
A színházban van valami egészen különleges. Egy könyvet újra és újra elolvashatsz, egy filmet bármikor visszatekerhetsz – de egy színházi előadás sosem ugyanaz kétszer. Élő
Egy régi kisváros peremén, ahol a házak ablakaiból meleg fény szűrődött ki estefelé, állt egy rozoga hinta. A kötelek már kicsit megkoptak, de a deszkája
Egy nyári délelőtt Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és egy bambusznádszálat forgatott a kezében, amit a folyópartról hozott. – Vajon tényleg mindig bambuszt esznek a
A levendula… Már a neve is lassabbra veszi a szívverést. Lila tengerként hullámzó mezők, illatpárnák a nagymama szekrényében, levendulás limonádé egy nyári délutánon. Nem csoda,