Gyermeksarok
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: A nevetések játszótere
Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és a szél játékosan borzolta a haját. A madarak csiviteltek, a fű susogott, és Balázs hangosan
Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és a szél játékosan borzolta a haját. A madarak csiviteltek, a fű susogott, és Balázs hangosan
Egy meleg nyári estén Balázs a Mesefa alatt feküdt, és egy kicsit szomorkásan nézett az égre. – Jó lenne újra úton lenni – sóhajtotta. A
Egy meleg nyári reggelen Balázs a Mesefa alatt hűsölt, miközben a madarak csivitelése betöltötte az erdőt. A fa törzse alatt puha volt a fű, és
Egy nyári este Balázs különösen csendes volt a Mesefa alatt. Az ég már bíborvörösre festette magát, és a levelek között egy halk suttogás kísérte a
Egy szeles, tavaszi délután Balázs ismét ott ült kedvenc helyén, a Mesefa alatt. Ahogy megsimogatta a fa kérgét, a levelek susogni kezdtek, és halkan felnyílt
Balázs egy szép, napsütéses délután újra a Mesefa alatt pihent. A nap sugarai átszűrődtek a leveleken, és a szellő puha, meleg érintéssel simogatta az arcát.
Egy enyhe, nyári délután Balázs ismét a Mesefa árnyékában üldögélt. A nap sugarai aranyszínű foltokat táncoltattak a fűszálakon, és a levelek halkan suttogtak a szélben.
Egy friss, illatos tavaszi reggelen Balázs ismét a Mesefa alatt üldögélt. A harmatcseppek még csillogtak a fűszálakon, és a madarak vidáman csicseregtek. A Mesefa mély
Egy kellemes tavaszi reggelen Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a nap sugarai átszűrődtek a zöld levelek között. A Mesefa lágyan susogott, és egy új
Egy langyos, tavaszi délután Balázs ismét a Mesefa alatt üldögélt. A fa sűrű lombjai között halkan susogott a szél, és a varázskönyv magától kinyílt az
Egy kora őszi napon Balázs a Mesefa alatt üldögélt, térdét felhúzta, az állát a kezére tette. A levelek még zöldek voltak, de a nap már
– Egy könnyed cikk szomjúságról, hőérzetről, és az agy meglepő trükkjeiről Az a bizonyos első korty egy forró napon… Van az a pillanat, amikor a
„Egy levél Londonból” Clara mindig is imádta az őszt – de sosem gondolta volna, hogy az első igazi őszi napját egyedül fogja eltölteni, épp London
Egy délután Balázs csendesen figyelte a levelek lassú, lebegő táncát. Ősz közeledett. A fű már nem volt olyan harsány, a nap nem olyan heves. Balázs
Egy marék gyerekkor a tenyeredben Képzeld el, hogy leülsz egy régi padra a parkban, és a zsebedből előkerül egy régi, gyűrött zacskó gumicukor. Már az
„A titok, amit csak a szívek értenek” Egy napsütéses, langyos délutánon, amikor a falevelek még lusta ritmusban táncoltak az ágon, és a világ minden apró
Egy este Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. A nap már lebukott a fák mögé, de az ég még parázslott halvány rózsaszínben. Balázs vállára lassan
A magyar közmondások között kevés olyan találó és sokat sejtető mondás létezik, mint a „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fúj.” Már a
„Az utca, ahol a szívek találkoznak” A város szívében volt egy utca, amit csak kevesen ismertek igazán. Nem szerepelt térképeken, és ha valaki mégis rátalált,