Egy napsütéses délelőtt Balázs letelepedett a Mesefa alá. A levelek halk susogása közben a varázskönyv újra kinyílt, és a lapok közül új történet született: Kínában,
Egy csillogó téli reggelen Balázs a Mesefa tövében üldögélt, kezében a varázskönyvvel. Ahogy fellapozta, hópelyhek kezdtek szállingózni, és a könyv lapjain egy új történet bontakozott
Egy esős délután Balázs a Mesefa védelmező lombjai alatt húzódott meg, hallgatva az esőcseppek halk kopogását. A varázskönyv halkan kinyílt az ölében, és egy új
Egy színes őszi délután Balázs a Mesefa alá telepedett, kezében egy gőzölgő bögre meleg almateával. A falevelek aranyban, vörösben és narancsszínben játszottak körülötte. Balázs kinyitotta
Egy hűvös, de napsütéses őszi délután Balázs a Mesefa tövében kuporodott, egy puha takaróba burkolózva. Ahogy felütötte a varázskönyvet, a lapok között máris egy új
Egy tavaszi délután Balázs újra a Mesefa tövébe ült, ahol a napfény aranyszínben szűrődött át a leveleken. A Mesefa levelei lágyan zizegtek, majd halkan kinyílt
Egy nyári délután Balázs a Mesefa árnyékában üldögélt, és a felhőket nézegette. A varázskönyv csendben pihent az ölében, de hirtelen egy lágy szellő belekapott a
Egy meleg tavaszi délután Balázs a Mesefa alatt üldögélt, amikor a fa zöld lombjai között lágy szél kelt, és a levelek közül egy új mese
Egy esős délután Balázs a Mesefához sietett, esernyője alá bújva. A Mesefa cseppjei gyöngyökként gördültek le a levelekről, és amikor Balázs letelepedett, a varázskönyv magától
Egy langyos tavaszi estén Balázs újra a Mesefához sétált. A levelek ezüstösen csillogtak a holdfényben, és amikor Balázs leült a gyökerek közé, a varázskönyv magától
Egy délután Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. Az ég pasztellkékre fakult, a levelek alig mozdultak. Balázs nem tudta pontosan, mi bántja. Nem volt szomorú
Szívecskék, nyuszifülek és a cukiság kultusza Gondolkodtál már azon, miért küldünk el naponta több szívecskét, ölelkező emojit, kiscicás gifet vagy cuki videót, mint ahány köszönést
Egyszer, egy távoli sivatagi oázis egyik sarkában, ahol a nap minden reggel aranyosan simogatta a homokot, élt egy különleges kaktusz, akit mindenki csak „Sensei Tüskének”
Egy délután Balázs némán kuporgott a Mesefa alatt. Az ég pasztellkékre fakult, a levelek alig mozdultak. Balázs nem tudta pontosan, mi bántja. Nem volt szomorú
„A mélyből jövő” A tenger soha nem volt csendes. Aki ezt mondja, nem hallgatta elég sokáig. A felszínen lehetett nyugalmat látni – fodrozódó hullámokat, a
Egy langyos nyári reggel Balázs csendben ült a Mesefa tövében. A fű még harmatos volt, a levegő olyan, mint egy álom utáni félmosoly. Balázs nem
Gondolj csak bele: mikor ettél utoljára egy kanál mogyorókrémet? Vagy csak belenyaltál, titokban, este tízkor, mint valami bűnös kis öröm? Vagy éppen reggel a pirítósodra
„A két világ meséje” Volt egyszer két gyermek, akik ugyanazon a napon születtek – de két külön világban. Az egyik ott, ahol a nap minden
Egy napsütéses reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és az ujjával dobolt a térdén. Valami kis ritmus motoszkált benne, valami, amit nem tudott kifejezni –
