Egy szikrázó nyári estén Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A varázskönyv halkan nyílt ki az ölében, és aranyló fénnyel ragyogott. A lapok lassan fordultak, majd
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és nézte, ahogy a varázskönyv aranyosan megcsillan a napfényben. Ahogy kinyitotta, a lapok között egy új
Egy langyos tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és ahogy a könyv lapjai lassan megmozdultak, aranyló fény lengte be a tisztást. A varázslatos történet
Egy szép tavaszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a langyos szellő megsimogatta az arcát. A varázskönyv lapjai halkan susogtak, majd fényleni kezdtek, és
Egy hideg, csillagos estén Balázs a Mesefa tövében ült, miközben a fa levelei ezüstös fénnyel ragyogtak. A könyv lapjai halkan suhogtak, és egy új mese
Egy csillagos nyári estén Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és az égboltot figyelte. A könyv lapjai ezüstösen fénylettek, ahogy egy új történet kezdett kibontakozni előtte:
Egy forró nyári délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a levelek aranyló fényt árasztottak. A könyv lapjai megmozdultak, és egy új mese bontakozott ki
Egy csendes őszi délután Balázs a Mesefa tövében ült, miközben a fa levelei barnás-arany fénnyel világítottak. A könyv lapjai maguktól megmozdultak, és egy új mese
Egy napsütéses délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei lágyan susogtak a szélben. A könyv lapjai lassan megmozdultak, és egy új mese
Egy nyugodt őszi délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben a fa levelei aranyló fényben tündököltek. A könyv lapjai halkan fordultak, és egy új történet
Egy meleg nyári délután Balázs a Mesefa alatt egy akváriumot rajzolt az ujjával a porba. Oda képzelt egy aranyhalat is. Pici volt, aranyszínű, két nagy
Nem tudjuk pontosan, mikor történt. De valahol, valamikor elmaradt az a mozdulat, hogy leemeljünk egy könyvet a polcról. Nem drámaian, nem egyszerre, nem hangosan –
A cipő, amely történeteket hordott – avagy hogyan lett egy pár lábbeli a változás szimbóluma A város egyik legrejtettebb sarkában állt egy öreg cipészműhely. A
Balázs az asztal mellett játszott. Sorba rakta a kisautókat: piros, kék, fekete… De volt egy, amit mindig a doboz aljáról szedett elő. Egy lila sportautó.
Nem a tea a lényeg. Hanem az, hogy megállsz. Leteszed a telefont, elfordítod az arcod a képernyőtől, és egyszer csak ott vagy: egy asztal mellett,
Kisfiú és a Zöldbarát – Egy galaktikus találkozás meséje avagy hogyan tanulták meg a csillagok a barátság nyelvét Egyszer, nem is olyan régen, a Föld
Egy esős reggelen Balázs nem szívesen indult iskolába. A cipője nedves volt, az esernyője mindig becsukódott, és a kabátja belül hideg. És valahogy… nem esett
Nem kell hozzá repülőjegy vagy szállásfoglalás. A tenger emléke akkor is ott van benned, amikor épp nem látod. Az illata, a mozgása, az állandó, halk
Veridia és Lumira – Az Egyetlen Arc – egy mese két világról, amely valójában egy volt Réges-régen, amikor a világ még két részből állt, létezett
