Egyszer volt, hol nem volt, a Mesefa mellett egy hatalmas, napfényes mező terült el, tele színpompás virágokkal. A mező minden lakója szerette ezt a helyet,
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes tó mélyén élt egy különleges teknős, akit Tükörnek hívtak. Tükör arról volt híres, hogy a páncélja minden éjjel
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes faluban, az erdő szélén állt egy domb, amelyet mindenki csak a Rejtélyes Dombnak nevezett. A falusiak szerint a
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő mélyén, egy hatalmas tisztáson élt egy szorgos hangyaboly, amelyet minden állat tisztelettel figyelt. A hangyák híresek voltak arról,
Egyszer volt, hol nem volt, az erdő szélén egy gyönyörű, virágokkal teli tisztás állt, ahol minden nap sütött a nap, és az állatok boldogan éltek.
Egyszer volt, hol nem volt, egy kicsiny faluban, nem messze az erdőtől, élt egy kis szarvasborjú, akit Villámnak hívtak. Villám különleges volt: patái alatt mintha
Egyszer volt, hol nem volt, egy különleges erdő mélyén állt egy kristálytiszta tó, amelyről azt beszélték, hogy varázserővel bír. A tónál minden állat tisztelettel állt
Egyszer volt, hol nem volt, a havas hegyek felett élt egy aprócska, ragyogó hópihe, akit Csillogónak hívtak. Csillogó különleges hópihe volt, mert mindig azon álmodozott,
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű réten élt egy apró, de különleges pillangó, akit Napsugárnak hívtak. Napsugár szárnyai aranyszínben csillogtak, mintha maga a nap
Egyszer volt, hol nem volt, a távoli óceán mélyén élt egy hatalmas, lenyűgöző kék bálna, akit Marnak hívtak. Mar híres volt bölcsességéről és különleges képességéről:
A magyar népi bölcsességek világában kevés olyan közmondás van, amely ennyire szűkszavúan, mégis mélyen kifejezi az élet kiszámíthatatlanságát és az egzisztenciális bizonytalanságot, mint a „Köd
Tilo, a teknős és a zátony titka – Egy tenger alatti utazás meséje Valahol messze, ahol a napfény táncol a tenger tetején, és a víz
Egy délután, amikor az ég alig dörzsölte ki a szemét, Balázs újra a Mesefa alá kuporodott. Az avar illata, a gyökerek melegsége ismerős volt. Ma
Volt egyszer egy nyár… vagy inkább sok nyár. Amikor nem volt klíma, nem volt mobil, és a „nyaralás” egy balatoni sátorhelyet vagy egy nagymama udvarát
Timia és a méhecske – Egy különleges barátság története Egyszer, valahol a dzsungel szélén, élt egy fiatal tigrislány, akit Timiának hívtak. Timia nem volt olyan,
Egy borongós reggelen Balázs a Mesefa tövében ült. Az iskola felé zúgtak a buszok, egyre gyorsabban, egyre türelmetlenebbül. – Miért kell mindig rohanni? – morfondírozott.
A nyár sokak kedvenc évszaka, de amikor napközben a falak is sugározzák a meleget, az éjszakák forrók, és a legkisebb mozdulat is izzadással jár, akkor
Bumbi, a borzas madár, aki napraforgót hozott – Egy kedves történet a jókedv erejéről Volt egyszer egy madárka, akit Bumbinak hívtak. Nem volt valami sima
Egy hűvös tavaszi napon Balázs a Mesefa alatt guggolt, és egy apró zöld kukacot figyelt, ahogy lassan mászott egy virágszáron. A kukac újra meg újra
