Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ravasz kis róka, akit Villámnak hívtak. Villám híres volt a gyorsaságáról és az éles eszéről. Egy nap különös
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis süni, akit Tüskésnek hívtak. Tüskés híres volt segítőkészségéről és bátorságáról. Egy nap azonban az erdőben furcsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis tücsök, akit Zengének hívtak. Zenge nagyon szerette a zenét, különösen a csillagok ragyogása alatt zenélni az
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ravasz kis róka, akit Villámnak hívtak. Villám híres volt gyors eszéről és kíváncsiságáról, mindig minden rejtélyt szeretett volna
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis százlábú, akit Suri néven ismertek. Suri mindig gyorsan járt-kelt az erdőben, és híres volt arról, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis gyík, akit Zöldinek hívtak. Zöldi szerette a napfényt, és egész napját azzal töltötte, hogy a legmelegebb
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fürge kis fakopáncs, akit Kopogónak hívtak. Kopogó egész nap a fákat kopogtatta, hogy a rovarokat megtalálja, és mindig
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kíváncsi kis pillangó, akit Szivárványnak hívtak. Szivárvány imádott a virágok között röpködni, és mindig a legszebb virágokat kereste
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy bátor kis szarvas, akit Csillánynak hívtak. Csillány híres volt kíváncsiságáról és kitartásáról. Egy napon az erdő fái halk
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy ravasz róka, akit Villámnak hívtak. Villám híres volt okosságáról és gyorsaságáról, és az erdő lakói gyakran fordultak hozzá
Egy hideg téli estén Balázs pizsamában, álmos szemekkel kucorgott a Mesefa alatt. A szobában már minden sötét volt, csak egy kicsi lámpa világított. A varázskönyv
A magyar nyelv tele van kincsekkel – és ezek a kincsek gyakran a régi paraszti élet tapasztalataiból születtek. Ilyen mondás az is, amit májusban szinte
Egyszer, egy napsütötte reggelen, amikor a harmat még finoman gyöngyözött a páfrányok levelén, két aprócska jószág indult el világgá. Az egyik egy kiskutya volt –
Egy derűs nyári reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és figyelte, ahogy a fák levelei játékosan kergetik egymást a szélben. A varázskönyv halkan reccsent egyet,
– Tudod, kisfiam, ez a nap nem olyan, mint a többi. Ma van Apa születésnapja – súgta anya mosolyogva, miközben a reggeli fény beszűrődött a
Az éjszaka fekete volt, de ő nem félt a sötéttől. Ő a sötétből lett. A ronin már nem szolgált senkit. A pecsét, amit egykor mellkasán
Egy nyári délután Balázs a Mesefa alatt pihent, amikor hirtelen különös, mély morajlást érzett a talpa alatt. A varázskönyv lapjai megremegtek, majd hatalmas robajjal kinyíltak,
Van valami varázslatos abban, amikor egy forró nyári nap után végre enyhül a levegő, a nap lebukik a látóhatáron, és megérkezik az este. A nyári
A téglaépület már rogyadozott, mégis makacsul állta az évszakokat. Régen pajtának épült, de az idők során átalakult – vagy inkább hozzáidomult azokhoz, akik benne dolgoztak.
