Mese
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei – Az önzetlen kis róka
Egyszer volt, hol nem volt, egy nagy erdő szélén élt egy kis róka, akit Vörinek hívtak. Vöri híres volt az erdőben az önzetlenségéről és segítőkészségéről.
Egyszer volt, hol nem volt, egy nagy erdő szélén élt egy kis róka, akit Vörinek hívtak. Vöri híres volt az erdőben az önzetlenségéről és segítőkészségéről.
Egyszer volt, hol nem volt, egy hatalmas erdő közepén élt egy kis sün, akit Sanyika néven ismert mindenki. Sanyika kicsi volt és félénk, de rendkívül
Egyszer volt, hol nem volt, egy csodaszép tisztáson élt egy bölcs teknős, akit Tóbiásnak hívtak, és egy türelmes nyúl, akit Nyuszi Lilinek neveztek. Tóbiás és
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy hegyekkel körülvett faluban egy különleges sárkány, akit Zafírnak hívtak. Zafír nem volt olyan, mint a többi sárkány,
Egyszer volt, hol nem volt, egy sűrű erdő közepén élt egy kicsi, de nagyon bátor mókus, akit Pipnek hívtak. Pip barátai között voltak a vidám
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kicsi fiú, akit Balázsnak hívtak. Balázs egy apró faluban lakott, ahol mindenki ismerte és szerette egymást. A
A bölcsődei és óvodai évek lezárása jelentős mérföldkő a gyermekek életében. Ezek az intézmények fontos szerepet játszanak a gyermekek fejlődésében, ezért az intézményből való elballagást
A gyermek első bilihasználata és a pelenkáról való leszokás nagy mérföldkő mind a gyermek, mind a szülő életében. Ez a folyamat nem csak fizikai, de
Volt egyszer egy kisfiú, Balázs, aki mindennél jobban szerette a tűzoltókat és a tűzoltóautókat. Minden reggel, amikor felébredt, az első dolog, amit mondott: „Tűzoltó!”. És
A kíváncsi kis bogár Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kócos, bohókás kutyus, aki Cézár névre hallgatott. Cézár szőre puha volt, mint a
Egy napsütötte vasárnapon Balázs a Mesefa alatt üldögélt. A város felett messziről hallani lehetett a helikopterek surrogását. Aznap volt a nagy bemutató nap – repülők,
A „vonzás törvénye” – talán már hallottad ezt a kifejezést. Egyesek szerint ez csak spirituális maszlag, mások szerint életfilozófia, megint mások szerint a naplóírás és
„Az ember, aki csend lett” Gyerekként úgy tűnt, hogy az a férfi sosem fárad el. Mindig volt benne valami szilárdság – nem harsány, nem túlzó,
Aznap a Mesefa alatt különösen csend volt. Balázs nem játszott, nem hintázott a gyökereken. Csak ott ült. A kezében egy kis tárgyat szorongatott – egy
„Amikor a fény máshonnan jön” A kisfiú nem tudta, miért van most ennyi csend a házban. A reggelek máskor gyorsak voltak, tele kacagással, csattogó papucsokkal,
Aznap Balázs a Mesefa alatt játszott egy kék játékhajóval. Az egyik tócsát nevezte ki kikötőnek, a másikat tengerré, a bokrokat pedig viharos hullámoknak képzelte. De
Vannak szavak, amiknek a valódi jelentése nem ott van, ahol a betűk kezdődnek. Olyan mondatok, amik első hallásra megnyugtatóak, de egy pillanat múlva már csak
Az égen nem volt nap, sem hold. Csak fények, mintha valaki leejtette volna a szivárványt, és az fák között szivárgott volna szét – vöröstől az
Egy őszi délután Balázs a Mesefa alatt ült, és egy halom diót rakosgatott egymásra, mint tornyot. – Vajon mit csinál egy mókus, ha egyszer… már