Egy kép, egy történet
Egy kép, egy történet – A Vörös Fa és a villám szíve
Egyszer volt, hol nem volt, egy völgy közepén állt egy fa, amilyenhez hasonlót még senki sem látott. Törzse erős volt, ám kérgén aranyló fény futott
Egyszer volt, hol nem volt, egy völgy közepén állt egy fa, amilyenhez hasonlót még senki sem látott. Törzse erős volt, ám kérgén aranyló fény futott
Egy hatalmas tölgyfa legfelső ágán élt egy apró levél, akit Lina-nak hívtak. Egész nyáron át fürdött a napfényben, hallgatta a madarak énekét, és hintázott a
A Hajnalfény Völgyében, ahol a harmatcseppek gyémántként ragyognak a fűszálakon, élt egy apró, de különleges szitakötő, akit Luména-nak hívtak. Nem volt nagyobb egy virágsziromnál, ám
Egy napsütéses délutánon Benedek mackó békésen üldögélt a párnák között. A nyakában ott lógott a kedvenc piros-fehér kockás sálja, amit a kis gazdája, Máté adott
Egyszer, nagyon régen, amikor az ég még fiatalabb volt, élt egy aprócska csillag, akit Lyra-nak hívtak. Nem volt nagy és fényes, mint a többi csillag,
Egy régi, eldugott városrészben állt egy különös könyvtár, amit csak kevesen ismertek. Nem volt tábla az ajtaja felett, nem hirdettek róla plakátokat, mégis mindig akadt,
A délutáni nap aranyszínűen szűrődött át a Mesefa lombjai között. Balázs a puha fűben ült, és hallgatta, ahogy a levelek finoman susognak. A Mesefa mély,
A világ legészakibb sarkában, ahol a nap télen is csak halkan mosolyog a horizont mögül, élt egy kis fóka, akit Lunának hívtak. Luna különleges volt
Volt egyszer egy kislány, akit Elzának hívtak. Elza táncolni tanult – minden nap gyakorolt a nagy, világos teremben, ahol a falon egyetlen dolog mozdult vele