Mindennapok
Felnőttként is lehet gyereknek lenni – csak másképp
Mert a játék nem kor kérdése. Hanem egy döntés, hogy nem csak túlélni, hanem élni akarunk. Gyerekként minden egyszerű volt. Egy bottal varázsolni lehetett, egy
Mert a játék nem kor kérdése. Hanem egy döntés, hogy nem csak túlélni, hanem élni akarunk. Gyerekként minden egyszerű volt. Egy bottal varázsolni lehetett, egy
Volt egyszer egy tó, amelyet csak azok ismertek, akik elég türelmesek voltak, hogy eltévedjenek. Nem szerepelt térképeken, nem vezetett hozzá aszfaltút – csak egy keskeny
Egy forró nyári napon Balázs a Mesefa árnyékában heverészett. A távolból mély motorzúgás hallatszott, ahogy egy nehéz jármű lassan gurult el az utca végén. Balázs
Van, amit csak egyszer hallunk – mégis örökre ott marad bennünk. Vannak mondatok, amik nem harsányak, nem bonyolultak, nem különösebben szép mondatszerkezetűek – mégis belénk
Mira egyedül dolgozott a kis műtermében, egy hegyvidéki falucska peremén, ahol a köd reggelente belesuttogott az ablakokba, és a csönd megvédte a gondolatokat a világ
Egy szeles délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, a fák hajladoztak, mintha hullámok lennének, és a levelek zizegése olyan volt, mint a tenger morajlása. A
Mert a boldogság nem mindig hangos. Néha csak csendben elsétál melletted, és rád mosolyog. Van, hogy hajt a nap, zakatol a gondolat, és csak mész
Aiko kisgyerekként gyakran töltötte a nyári szüneteket nagyszülei kertjében, a város szélén, ahol a levegő csendes volt, és a fák beszéltek, ha elég halkan hallgattál.
Egy kora reggelen Balázs a Mesefa tövében üldögélt, miközben az ébredő város zajaival telt meg a levegő. A távolból dudálás hallatszott, nevetés, kopogó esőcseppek az