
Balázs és a Mesefa varázslatos történetei: A nevetések játszótere
Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és a szél játékosan borzolta a haját. A madarak csiviteltek, a fű susogott, és Balázs hangosan

Egy meleg, aranyló délután Balázs a Mesefa tövében üldögélt, és a szél játékosan borzolta a haját. A madarak csiviteltek, a fű susogott, és Balázs hangosan

Minden baráti társaság egy saját kis univerzum. Vannak benne harsányak és csendesek, a spontán ötletelők és a precíz szervezők, a hallgató bölcsek és a sztorimesélő

Párizs macskaköves utcái ezüstösen fénylettek az áprilisi esőben, mintha a város egy titkos ékszeres ládát borított volna ki az ég alatt. Az esőcseppek megmosták a

Egy meleg nyári estén Balázs a Mesefa alatt feküdt, és egy kicsit szomorkásan nézett az égre. – Jó lenne újra úton lenni – sóhajtotta. A

A legtöbb embernek május 1. csupán egy piros betűs nap a naptárban – munkaszüneti nap, tavaszi pihenés, majális, virsli, sör, zene. De tudod, mit is

Van, aki reggel kipattan az ágyból, és már fél hétkor mosolyogva kortyolja a kávéját. Más csak dél körül kezd magához térni, este viszont szárnyakat kap.

Az eső nem csapkodott. Nem tombolt. Csak hullott – fáradtan, csendesen, ahogy az ember néha könnyezik anélkül, hogy tudná. A férfi ott állt, egy régi,

Egy meleg nyári reggelen Balázs a Mesefa alatt hűsölt, miközben a madarak csivitelése betöltötte az erdőt. A fa törzse alatt puha volt a fű, és

Reggel van. Minden csendes, még a madarak is csak nyúznak egy kicsit. A konyhában viszont megindul az élet: valaki kávét főz, más teafüvet áztat. De