Kedves ismeretterjesztő történet az elefántok világáról A szavanna napja már magasan járt, amikor a nagy elefántcsorda lassan elindult a poros ösvényen. A száraz évszak vége
Gondoltad volna, hogy a telefonod többet tud rólad, mint a legjobb barátod?És mi a helyzet az okos hangszóróval a nappaliban, ami állítólag csak akkor hallgat,
Egy falat nosztalgia, egy kanálnyi jövő Te is jártál már úgy a neten, hogy csak egy gyors vacsorát kerestél, aztán azon kaptad magad, hogy egy
Hogy a nyári szabadság tényleg a lábaknál is kezdődjön. Ahogy megérkezik a jó idő, az első, amit lecserélünk, az a cipő. Vége a bakancsok, vastag
A távolság nem mindig eltávolodás. Néha épp a közelséget teremti meg újra. Sok kapcsolatban élő ember érzi bűntudatosnak magát, ha egyszerűen csak… egyedül szeretne lenni.
Nem minden fontos dolog látványos. És nem minden látványos dolog fontos. Gondolkodtál már azon, hogy mennyi mindent nem osztunk meg – pedig azok a pillanatok
Mert a játék nem kor kérdése. Hanem egy döntés, hogy nem csak túlélni, hanem élni akarunk. Gyerekként minden egyszerű volt. Egy bottal varázsolni lehetett, egy
Van, amit csak egyszer hallunk – mégis örökre ott marad bennünk. Vannak mondatok, amik nem harsányak, nem bonyolultak, nem különösebben szép mondatszerkezetűek – mégis belénk
Mert a boldogság nem mindig hangos. Néha csak csendben elsétál melletted, és rád mosolyog. Van, hogy hajt a nap, zakatol a gondolat, és csak mész
Nem kell nagy dolgokat tenned, hogy valakinek nagyot jelents. Volt már olyan napod, amikor valaki csak egy mondatot mondott, mégis egész napra veled maradt? Egy
Aron és a Csillagsárkány I. fejezet – A fiú, aki mindig az eget nézte A falu emberei gyakran mosolyogtak, amikor meglátták Aront a dombtetőn ülni,
Egy késő délután Balázs a Mesefa tövében kuporgott. A lombok között a nap arany fénycsíkokat szőtt, mintha titkos jeleket küldene. Balázs kezében egy kicsi, narancsszín
Van instant leves, instant süti, instant kávé – és sokszor úgy tűnik, maga az életünk is instant üzemmódba kapcsolt. Egy gombnyomás, egy kattintás, egy „küldés”
Egy régi város szélén, ahol a házak falait már régen megfakította az idő, élt egy fiatal pár, Anna és László. Nem voltak gazdagok, nem voltak
Aznap Balázs a Mesefa alatt játszott kisautóival. Kanyargós pályát rajzolt a homokba, és sorban tologatta rajta az autókat. A piros mindig nyert, a kék néha
Antropomorfizálás, technológia és érzelmek találkozása Képzeld el: este hazamész, megnyitod a laptopod, és beírsz egy kérdést egy mesterséges intelligenciának. Visszaköszön, válaszol, talán még meg is
A világ már rég elfelejtette a nevét. A szél, ami valaha selymesen simogatta bőrét, ma csak port sodor felette. Az emberek, akik ismerték, már régen
A kert fölött magas, fehér felhők úsztak. Balázs a Mesefa alatt ült, egy repülős könyvet lapozgatott. A képeken vitorlázó repülők, vadászgépek, helikopterek – mind másként
A por és füst között, a föld mélyén, minden mozdulat lassúnak és nehéznek tűnt. Bálint már órák óta kereste a társait a beomlott járatok között.
