Az állatokkal való kapcsolatunk nem csupán a szeretetről és a játékosságról szól – valójában gyógyítanak, tanítanak és megváltoztatják az életünket. Legyen szó hűséges kutyákról, doromboló
Egykor csak a szavanna ura volt. A dombok fölött járt a szél, és az ő üvöltése visszhangzott a völgyeken. A bundája a napfény aranya, a
Egy borostyánfényes délután Balázs a Mesefa árnyékában ült, tenyerében a varázskönyvvel. A fák között meleg, párás szél suhant végig, mintha egy messzi dzsungel lehelete lett
Képzeld el, hogy az életed egy film. Te vagy a főszereplő, a jelenetek váltakoznak – reggeli kávé, dugóban araszolás, munka, találkozások, esték otthon… De van
Aznap is esett. Nem viharosan, csak úgy, csendesen, mintha az ég régi történeteket súgna a tetőkre. Az emberek siettek az utcán – esernyő alatt, gallér
Egy meleg, nyári napon Balázs a Mesefa árnyékában pihent. A levelek kellemesen susogtak, és a távolból madárcsiripelés hallatszott. Ahogy Balázs megsimogatta a könyv borítóját, az
Mi lenne, ha azt mondanám, hogy az élet nem habostorta? Igen, jól hallottad! Az élet nem a cukormázban úszó, tökéletesen díszített édesség, amit a filmekben
A délután csendben ült rá a városra. Az utca túloldalán autók suhantak, de innen, a park mélyéről csak a madarak halk csevegése hallatszott, meg néha
Egy harmatos, tavaszi reggelen Balázs újra ott ült a Mesefa alatt. A fűszálakon vízcseppek csillogtak, a fa pedig halk zörrenéssel kinyitotta varázskönyvét. Balázs izgatottan hajolt
