
Egy kép, egy történet – 2025.05.24.
A tó partján, ahol a nap utolsó sugarai aranyhíddá nyúltak a vízen, nőtt egy különleges virág. Nem volt más, mint egyetlen pipacs – de nem

A tó partján, ahol a nap utolsó sugarai aranyhíddá nyúltak a vízen, nőtt egy különleges virág. Nem volt más, mint egyetlen pipacs – de nem

Amikor Balázs köntöst öltött, és a mesefa alatt leült, mindig történt valami varázslatos. Aznap este is így volt. A levelek zizegve meséltek, és a fa

Van valami egészen különleges abban, amikor előkerül egy régi fotóalbum. A borítója kissé kopott, a lapjai megsárgultak, de ahogy fellapozzuk, az idő megszűnik létezni. A

A nevét senki sem ejtette ki hangosan, csak őrizték a nyári poros utak, a mezők csendje, és az ecruszínű ég alatti párák. Az emberek csak

Egy hideg téli estén Balázs pizsamában, álmos szemekkel kucorgott a Mesefa alatt. A szobában már minden sötét volt, csak egy kicsi lámpa világított. A varázskönyv

A magyar nyelv tele van kincsekkel – és ezek a kincsek gyakran a régi paraszti élet tapasztalataiból születtek. Ilyen mondás az is, amit májusban szinte

Egyszer, egy napsütötte reggelen, amikor a harmat még finoman gyöngyözött a páfrányok levelén, két aprócska jószág indult el világgá. Az egyik egy kiskutya volt –

Egy derűs nyári reggelen Balázs a Mesefa alatt üldögélt, és figyelte, ahogy a fák levelei játékosan kergetik egymást a szélben. A varázskönyv halkan reccsent egyet,

– Tudod, kisfiam, ez a nap nem olyan, mint a többi. Ma van Apa születésnapja – súgta anya mosolyogva, miközben a reggeli fény beszűrődött a