Egy varázslatos világban, ahol a nap mindig ragyogóan süt és az égbolt szinte mindig tiszta kék, egy gyönyörű völgy terült el. Ebben a völgyben minden zöldellt, a fák sudáran nyújtózkodtak az ég felé, a mezők pedig tele voltak színes virágokkal, melyek illata betöltötte a levegőt. A völgy közepén egy kristálytiszta vízesés zuhogott alá, amelyet szivárvány ölelt körül, mintha a természet maga is díszíteni akarta volna ezt a csodálatos helyet.
Ebben a mesés világban éltek a sárkányok. Nem voltak félelmetesek, mint ahogy azt sok történetben hallani lehet, hanem barátságos, kedves lények voltak, akik boldogan éltek együtt a természettel és egymással. A sárkányok különböző színekben pompáztak: voltak zöldek, kékek, pirosak és aranyszínűek is. Naphosszat repkedtek a völgy fölött, játszadozva a széllel és a madarakkal, akik szintén boldogan éltek ebben a békés világban.
A legkedvesebb sárkány, Smaragd, különösen szerette a vízesést. Gyakran repült oda, hogy a frissítő vízpermetben fürödjön és a szivárvány színeiben gyönyörködjön. Smaragd és barátai gyakran játszottak a virágok között, lepkékkel versenyeztek, és boldogan énekeltek a széllel.
Egy napon Smaragd és barátai észrevették, hogy egy különleges, aranyszínű virág nyílt a vízesés mellett. Azonnal odarepültek, hogy közelebbről megnézzék. Ahogy közeledtek, észrevették, hogy a virág különleges fényt áraszt, amely még szebbé tette a szivárványt. Kiderült, hogy a virág varázserővel bír: aki megérinti, az egy napra bármilyen kívánságát valóra válthatja.
Smaragd és barátai tanácskozni kezdtek, hogy mire használják fel ezt a csodálatos lehetőséget. Végül úgy döntöttek, hogy kívánnak egy hatalmas ünnepet, amelyen minden lény, a legkisebb lepkétől a legnagyobb sárkányig, együtt ünnepelhet és örülhet. Ahogy kívánták, úgy is lett. Az egész völgy ünnepi díszbe öltözött, a virágok még szebbek lettek, a szivárványok pedig ragyogóbbak.
Az ünnepen mindenki ott volt, és együtt táncoltak, énekeltek és játszottak a virágok között. A sárkányok színes tűzgyűrűket rajzoltak az égre, a madarak pedig gyönyörű dalokat énekeltek. Az egész völgy betelt a boldogság hangjaival és látványával. Az ünnep végén mindenki hálás volt Smaragdnak és barátainak, akik ezt a varázslatos napot lehetővé tették.
És így éltek boldogan tovább, minden nap örülve annak, hogy egy ilyen csodálatos helyen élhetnek, ahol a barátság és a szeretet a legnagyobb kincs.
