Drága Én,
Ma van a születésnapod. Negyvenöt éves lettél. Nem könnyű kimondani, igaz? Olyan furcsa belegondolni, hogy már ennyi év telt el. Sokszor még mindig annak a fiatal lánynak érzed magad, aki a húszas éveiben kereste a helyét, máskor meg úgy érzed, mintha több életen át gyűjtötted volna a tapasztalataidat. Ma, ezen a különleges napon, szeretnék írni neked – őszintén, minden szépítés nélkül.
A gyerekkor álmai
Emlékszel, amikor még tízéves voltál? Akkor úgy gondoltad, hogy minden születésnap óriási mérföldkő. Az az első komoly ajándék – egy karóra –, ami azt sugallta, hogy felnőtt lettél. Pedig fogalmad sem volt róla, mi vár rád. A gyerekkor édes egyszerűsége, az álmok, hogy hercegnő leszel, vagy éppen híres valaki, olyan könnyedséggel töltött el. Vajon tudnád akkor, mennyi öröm és fájdalom rejtőzik majd az előtted álló években?
A húszas évek próbái
A húszas éveid sem voltak egyszerűek. Próbálkoztál, estél-keltél. Az első szerelem, az első komoly csalódás, az első önálló lakás – mindezek egyszerre rémítettek meg és tettek boldoggá. Néha azt gondoltad, mindent tudsz, máskor pedig elveszettnek érezted magad. Ezek az évek tanítottak meg arra, hogy az élet nem egyenes vonalú, és hogy nem baj, ha néha nem tudod, merre tovább.
A harmincas éveid bölcsessége
A harmincadik születésnapodon biztosan volt benned egy kis szorongás. „Most már tényleg felnőtt vagyok?” – kérdezted magadtól. Akkor még talán nem tudtad, de a harmincas évek a stabilitás és az önmegismerés időszaka volt. Ezekben az években kezdtél el igazán ráérezni arra, ki is vagy te valójában, és mi az, ami boldoggá tesz.
És igen, ott voltak a társadalmi nyomások: „Legyen családod, legyen karriered, legyél tökéletes!” – mondták mások. De te szépen lassan megtanultad, hogy a boldogságot nem mások elvárásai határozzák meg.
Negyven után: az egyensúly
Negyven körül elkezdődött valami új. Emlékszel arra a pillanatra, amikor először nem számoltad már a születésnapokat azzal az izgalommal, mint régen? A szorongás helyett megérkezett az elfogadás. Megtanultad szeretni azt, aki vagy – nemcsak a jó oldaladat, hanem azokat a részeidet is, amik korábban nehézséget okoztak.
Most, negyvenöt évesen, olyan szakaszában vagy az életednek, amikor már nem kell minden kérdésre választ találnod. Egyszerűen élvezheted azokat az apró pillanatokat, amiket az élet kínál.
És most, itt és ma
Ma, ezen a napon szeretném, ha megállnál egy pillanatra. Nézz körül, nézz magadra! Ezt az embert te építetted fel. Minden hibád, minden sikered, minden könnycsepped és minden nevetésed benne van abban a negyvenöt évben, ami mögötted áll. Nem kell tökéletesnek lenned, mert már most is elég vagy.
Egy kis kitekintés a jövőbe
Lehet, hogy most még távolinak tűnik a hatvan vagy hetven éves korod, de hidd el, ezek az évek is tele lesznek szépséggel. Az idős kor nemcsak az elmúlásról szól, hanem a bölcsességről, a nyugalomról és azokról az emlékekről, amiket te már összegyűjtöttél. Nézz majd az unokáid szemébe, és mesélj nekik arról, milyen izgalmas és színes volt az életed.
Drága Én, negyvenöt év hosszú idő, de az utazás még nem ért véget. Ünnepeld ma magad! Ünnepeld azt, amit elértél, és azt, aki vagy. Mert megérdemled.
Szeretettel,
A saját múltad
